Karsztponthu

Szerző: Polacsek Zsolt

A Gerecse-hegység a Dunántúli-középhegység egyik tagja. Geológiai felépítése igen változatos, többek között triász, jura, eocén, oligocén, pleisztocén üledékes kőzetek is megtalálhatók itt. A hegység karsztos területeinek karsztfejlődése az utóbbi néhány százezer évben, sőt napjainkban is nyomon követhető.

A Gerecse-hegységben szervezett barlangkutatás 1969 óta folyik, az utóbbi 40 évben több kutatócsoport sok-sok munka ráfordítással több száz kisebb-nagyobb barlangot tárt fel. A hegység leghosszabb barlangja a Lengyel-barlang (-600 m), legmélyebb barlangja pedig a Keselő-hegyi barlang, mely 115 méteres mélységével a karsztvízszintig hatol a mélybe.

Jelenleg több területen folyik aktív kutatás, melyek többségének rövid ismertetése az alábbiakban olvasható.

Cikkek:

>> Barlangkutatás eredményei a gerecsei Öreg Kovács-hegy térségében

>> A Keselő-hegyi kutatási területről

>> A tatabányai Kálvária-hegy üregeiről

>> Fotó összeállítás a tatai barlangokról (2009)

>> Barlangtérképek: Gorba-tetői barlang alaprajz; metszet, Lóingató-hegyi barlang alaprajz; metszet, Nagysomlyói-barlang alaprajz, metszet; Tüzes-barlang, Végre-barlang alaprajz, metszet

>> A tatabányai Kő-hegy barlangjai

>> A Nagy-Gerecse és térségének kutatása

Barlangkutatás eredményei a gerecsei Öreg Kovács-hegy térségében

>> A terület általános ismertetése

>> Barlang klimatológiai mérések

>> Barlangvédelem

>> Barlangfelmérések

>> Kataszteri munkák

>> Barlangok

>> A terület kutatástörténete

A terület általános ismertetése

A Gerecse-hegység déli peremén, A Kisalföld keleti szélei fölé nyúlva uralja a tájat az Öreg Kovács-hegy jelentős méretű hegy tömbje. Legmagasabb pontja 554 m-rel nyúlik tsz. fölé, de délkeleti oldaláról a Tatai-medence fölé is mintegy 300 m-rel magasodik. Környezetétől morfológiai tekintetben jól elkülönül, hiszen minden oldalát meredek hegyoldalak határolják. A hegytömb területe mintegy 14-15 km² de ebből csak mintegy 6-8 km² terület tartozik közvetlenül az Öreg Kovács-hegyhez.

A terület térszínét tekintve semmiben sem tér el a hegység más tönkfelszíneitől, hiszen fennsíkját töbrök, víznyelők, a hegyoldalakat sziklafalak ill. vízmosások tarkítják. Általánosságban megállapítható, hogy a mai térszín egy a pliocén végére kialakult fedett karsztos hegytömb glaciálisok által formált, erősen tektonizált jelenleg már csaknem teljesen exhumálódott maradványa.

A hegytömböt felső-triász dachsteini mészkő vastagpadjai ill. az ezek közé csípődött dolomitos mészkő rétegek építik fel, de a felszínét fedett karszt lévén erdei talaj, 400-450 tszf. magasságig lösz ill. helyenként igaz, mára csak nyomokban terrarossa borítja. Egyes megfigyelések szerint a karsztos mélyedések ill. az alattuk nyíló üregek az egykori miocén kavicstakaró foszlányait őrzik, kvarcit kavicsok formájában. A hegytömböt a hegység kiemelkedése után jelentős tektonikus erők érték, s az ezek nyomán kialakult litoklázis rendszerek melyek általában K-Ny-i csapásirányúak, lettek a mélységi és részben a felszíni karsztosodás bölcsői.

A fennsíkon jelenleg 14 barlangüreget ismerünk, ezek hossza 10 és 180 m között váltakozik. A legmélyebb közülük a Döbbenet-barlang, melynek mélysége az 50 m-t is meghaladja, leghosszabb a Kullancsos-barlang melynek jelenlegi hossza 180 m. Korróziós formakincsük egyedülálló, de a Kullancsos-barlang cseppkő gazdagsága is kuriózum értékű. Az erősen karsztosodott fennsíki térszínen a jelenleg ismert 45 karsztos mélyedésen kívül egyéb karsztos formajegyek is felfedezhetőek.

A terület 510 m fölé nyúló része erősen exhumálódik, így itt jól tanulmányozható a karsztosodás ill. az egyébként sem túl vastag takaró rétegek lepusztulási folyamata.
A hegytömb felszínét a meredek hegyoldalakat is beleszámítva legalább 90 %-ban lombos erdő -főleg bükk-és tölgy borítja, így a karsztos beszivárgás mértékét a hazai szakirodalom alapján 30-35 %-ban adhatjuk meg.
A fennsíkon állandó felszíni vízfolyás nincs, kivételesen nagy esőzések, (tapasztalataink szerint 2-3 évente) idején néhány víznyelőhöz vezetnek csak időlegesen aktív vízfolyások. Az általános ismertetés keretein belül érdemes a hegy északkeleti-keleti oldalának letöréseit is megemlíteni.

A hegytömb ezeken a helyeken általában mintegy 100-250 m-es szintkülönbséggel meredeken, helyenként sziklafalakkal tarkítva törik le a környező síkságokra, a Tardosi-medencébe, a Tatai-síkságra. Kutatóink munkája nyomán napjainkig 52 karsztos üreg tárult itt fel. Ezek hossza 2-28 m. közötti. Jelentőségüket kitöltésviszonyaik egyedisége ill. az esetleges őslénytani leletek adják. A kitöltésviszonyok vizsgálatával egyes forrásbarlangokban fellelhető kavicsos kitöltésről talán kideríthető néhány geológiai érdekesség, például eldőlhet a fennsíki kavicstakaró kora is, mely régi vita tárgya szakmai körökben. A hegytömb tető zónájában a fennsíkon állandó vizű kutat, forrást nem ismerünk, környezetében viszont a hegylábaknál 290-460 m tszf. között több helyen karsztos szivárgók források hozzák felszínre a fennsíkon elnyelődött vizek egy részét. Feltevésünk szerint, mivel több forrásról is alaposan feltételezhető hogy nem törmelékforrás, a hegy mélyén rétegtani vagy inkább tektonikai sajátosságok következtében csapolják meg a mélykarszt felé tartó áradmányvizeket.

Az Öreg Kovács-hegy karsztos formakincsét a mélységi karsztosodás ill. a felszíni karsztosodás szerint 2 csoportba oszthatjuk. A mélységi karsztosodást a feltárt barlangokban tanulmányozhatjuk. E munkában is említettük hogy a fennsíkon fellelhető üregek általában tektonikus mozgások következtében létrejött repedésrendszereken, a víznyelés hatására jöttek létre. Ezen barlangok közül az említett folyamatot a Döbbenet-barlangban figyelhetjük meg a legjobban. Az 52 m mélységig ismert aknabarlang helyenként igen szűk, így bejárása nehéz. Az aknákban levő mozgás csak technikai eszközökkel lehetséges. A járatok falai húzási tektonika következtében rideg deformáció hatására távolodtak el egymástól. Egyes helyeken jól megfigyelhetők a vetősíkok is, talán legjobban a Kullancsos-barlangban.

A barlangok kialakulásáról, geneziséről tehát megállapíthatjuk, hogy a kőzettanilag predesztinált, meggyengített helyen a domborzat kedvező elhelyezkedése esetén indult meg a vertikális vízszivárgás. Ez a szivárgás a vizek megfelelő agresszív széndioxid tartalma esetén oldotta a mai nagyságúvá a járatokat, de a barlangok méreteit a jelentős omlások is befolyásolták. Ez a folyamat ma is megfigyelhető.

Az aknafalakon igen látványos karr formák, tűk jelennek meg, a korrózió bizonyítékaiként, számottevő eróziós formajegyeket a fennsík barlangjaiban eddig nem találtunk. A hegytömb egészen más jelleget mutató üregei a hegyoldal forrásbarlangjai. Ezek száma igen nagy, de feltehetően az elkövetkező időszakban még jó néhánnyal gyarapodik számuk. E forrásbarlangok a hegylábnál feltörő víz mechanikai hatására szintén szerkezeti mozgások nyomán jöttek létre, azonban jelentős a kifagyásos-kriofrakciós, és a pusztán kőzet hasadék barlangok száma is.
Leghosszabb közülük a Muflon-barlang. 28 m hosszú, viszonylag tágas üregben az említett mechanikai koptatás, az erózió minden nyoma fellelhető, a falakat áramlási mélyedések borítják. Kitöltése rendkívül érdekes, jellegzetes barlangi kitöltés.

Az itt talált csontmaradványok értékelése során megállapítható, hogy az üreg az ó-holocén időszakban már "szárazon" volt. A forrásbarlangok a völgytalpon ill. oldalban lévő mai források felett 70-110 m-rel helyezkednek el. A hegyoldal barlangjainak bejárati szakaszában mindenütt megfigyelhetőek a kifagyásos tágulás nyomai is. Ez a barlang kisebb denevér populációnak is otthont nyújt. A felszíni karsztosodás talán kevésbé látványos, de mégis szinte tömegesen előforduló nyomait az Öreg Kovács-hegyen mindenütt tanulmányozhatjuk. A karsztos mélyedések, töbrök, dolinák és víznyelők formájában jelentkeznek. Tapasztalataink szerint e mélyedések 3-40 m szélességűek ill. 1-6 m mélységűek. Alakjuk tektonikus preformáció irányában megnyúlt. Gyakoriak az „iker töbrök”, melyek a mélyedésen belül 2, esetleg több lépcsőfokban alakultak ki, és mutatják genetikájuk szakaszosságát. Vízgyűjtő területük 10-250000 m² között változik. Jelenleg legnagyobb vízgyűjtő területe a Kullancsos-barlang víznyelős töbrének van, kb. 300.000 m². Megfigyeléseink szerint e töbrök alatt az esetek többségében barlangjárat található (a megbontott 15 nyelőből 12-13-ban barlangot találtunk). Így ezekről a képződményekről megállapíthatóak hogy szerves kapcsolatban állnak a barlangokkal ill. genetikájuk egymásból következik. Néhány töbör kedvező morfológiai helyzetbe kerülve ma is időszakosan aktív víznyelőként is működik.

A felszíni karsztosodás fontos képződményei a fennsíkon szintén tömegesen előforduló karr képződmények. A terület exhumálódása következtében főleg a plató középső részén kerültek elő igen jól fejlett gyökér karrmezők. Ezek a talajon át beszivárgó s ez által agresszívvá váló vizek oldó hatására jöttek létre. Az un. kamenicák - madáritatók - ill. a kisebb szerkezeti irányítottságra utaló karrok a leggyakoribbak, de a fennsík területén jelentős területet foglalnak el a már lepusztuló karr mezők bokatörő görgeteg mezői. A hegyoldal tetőzónájában rendkívül sok „saroknyom” a karr valamint néhány kisebb 2-3 m magas karsztos tű jelenik meg. Több helyen a pleisztocén glaciálisok idején létrejött szurdokvölgyek, kőfolyások tarkítják a meredek letörést. A hegyláb közvetlen közelében mintegy 6 karsztos szivárgási pontot ismerünk. Közülük az un. Hideg-kút forráscsoport, mely a hegy északi oldalán kb. 460 m tszf. magasságban található, a legjelentősebb. Vize 6,5-8 °C közötti hőmérsékletű, hozama 6-100 1/p között váltakozik. A Vértestolna község határában 1-10 1/p hozamú szivárgók többsége is állandó hozammal bír.

Barlang klimatológiai mérések

A kovács-hegyi kutatások során, főleg a 90.-es évek első felében nagy hangsúlyt fektetett a kutató csoport a terület barlangjainak tudományos feldolgozására. E munka során a sorra feltáruló barlangok szinte mindegyikébe léghőmérséklet méréseket, kitöltés hőmérsékletméréseket, esetenként légnyomásméréseket illetve páratartalom méréseket végeztünk. Ennek eredményeként ma szinte minden jelentős üreg klimatológiai viszonyáról jó adatsorral rendelkezünk. A léghőmérséklet méréseket tizedes beosztású higanyos hőmérővel, a kitöltés hőmérsékletméréseket egy francia Geoservices gyártmányú digitális 0.1celsius fok pontosságú hőmérő szondával, a légnyomás és páratartalom méréseket egy Zeiss barométerrel mértük, melynek skála beosztása a légnyomás esetén 1 hPa, a páratartalom esetén 0,5 % volt. A méréseket nehezítette, hogy a barlangokban elhelyezett hőmérőink a hívatlan látogatások következtében sokszor eltűntek vagy összetörtek. A mérések eredményei a Tatabányai Barlangkutató Egyesület Évkönyveiben tanulmányozhatóak.

Barlangvédelem

Az Öreg Kovács-hegy térségének barlangkutatása során jelentős energiát fordítottunk barlangvédelmi tevékenységre. E probléma kör két jelentős feladatot hárított ránk.

1. A feltárt barlangok képződményeinek, formakincsének megóvása
2. A feltárt barlangok bejáratának stabilizálása

A terület barlangjai képződmények és formakincs szempontjából igen gazdagok. E természeti értékek megóvása általában csak a barlang lezárásával oldhatóak meg. Erre azonban csak a Kullancsos-barlang esetében nyílt mód, ahol 1990-ben a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság anyagi támogatásával és a Gerecse Barlangkutató Egyesület szakmai segítségével vasbeton kútgyűrűs akna bejárat épült, vasrácsos lezárással.

A feltáruló üregek bejárati szakasza kevés kivétellel igen omladékos, nem egy esetben életveszélyes. E probléma kutatásainkat végig kísérte, hiszen a Kullancsos-barlang esetén kívül soha semmilyen támogatást nem kaptunk barlanglezárásra, barlang védelemre. Fa poligon keretácsolat készült 1991-ben a Benzinkút-barlang, 1994-ben a Döbbenet-barlang, 1997-ben a Paksi mogyoró illetve 2001-ben a Végre-barlang bejáratánál. 2007. évre a Kullancsos barlangon kívül a kutatóknak teljesen önerőből beton kútgyűrűs biztosítással sikerült a Döbbenet a Végre a Paksi mogyoró a Betyárkörte ill. a Szerelem-lyuk barlangok bejáratát hosszútávra biztonságossá tenni.

Barlangfelmérések

A barlangok feltárulásával párhuzamosan dokumentálásuk is megkezdődött. E munkálatok közül mindig első helyen szerepelt a barlang felmérés. A felmérés eszközei acél illetve műanyag 20 m-es mérőszalag, MOM függőkompasz és fokív valamint bányász kompasz voltak. A mérések során a Kullancsos-barlang felmérésénél (1990.) ultrahangos elven működő Zeiss távmérőt is alkalmaztunk.

A felméréseket eredményeit minden esetben Polacsek Zsolt szerkesztette és rajzolta meg, a Kullancsos-barlang esetében Kulcsár László segítségével.

2001. február 28-ig elkészült barlang térképek:

Kullancsos-barlang
alaprajz és metszet 1:100 1989 - 1990

Döbbenet-barlang
alaprajz és metszet 1:200 1990

Küzdelem-barlang
alaprajz és metszet 1:100 1990

Benzinkút-barlang
alaprajz és metszet 1:100 1990

Muflon 1.sz. barlang
alaprajz és metszet 1:100 1990

Küzdelem-barlang /oldal ággal/
metszet 1:100 1991

Bubó Cupropénis-barlang
metszet 1:100 1992

Sör bor és víznyelő-barlang
metszet 1:100 1992

Fenyvesi nyelő-barlangja
metszet 1:100 1992

Betyárkörte-barlang
metszet 1:100 1992

Szerelem-lyuk avagy Kalandorok kíméljenek-barlang
metszet 1992

Paksi mogyoró-barlang
metszet 1994

Végre-barlang
alaprajz és metszet 2000 ill. 2005

Öreg Kovács-hegyi 1.-28. sz. barlangok
alaprajz és metszet 1990-2000

Öreg Kovács-hegyi 29.-43. sz. barlangok
alaprajz és metszet 2004

Jelenleg elmondhatjuk, hogy a kovács-hegyi kutatási terület barlangjairól a térképi dokumentáció közel teljes bár a korhoz igazodva néhányra ráférne a pontosítás. Egyetlen barlangról nincs térképünk, az 1974-ben kibontott Kőbánya-barlangról. Ez a barlang azonban kutatásaink kezdetére már beomlott így térképét már sajnos nem állt módunkban elkészíteni.

Kataszteri munkák

Az Öreg Kovács-hegy kutatása során jelentős energiát fordítottunk a terület karsztjelenségeinek kataszterbe vételére. A feltárásokat megelőzően a fennsík karsztos mélyedéseiről listát illetve leírásokat készítettünk, később a kutatások beindulása után a feltárások eredményeként születő barlangokról illetve a terepbejárások során megtalált üregekről leírásokat készítettünk. Kataszterünk jelenleg 45 karsztos mélyedést tartalmaz. Tevékenységünk során ismertté vált barlangok száma 2007.06.30-ig: 61.

Az alábbiakban a kataszterbe vett karsztos mélyedések illetve a barlangok leírását tesszük közzé.

Öreg Kovács-hegyi 1. sz. víznyelő	Lendvaynál: Ferenckunyhói 1. sz. víznyelő , később Vaddisznós-nyelő	A baji vadászháztól 170 fokra, 2700m-re elhelyezkedő, 488m tszf. nyíló rogyott karszt képződmény. Hossza 40m, szélessége 25m, mélysége kb. 4-5m. Kialakulását egy hegységperemi, valószínűleg jelentősebb nagyságú tektonikus törésnek ill. az ezen kialakult víznyelésnek köszönheti. A nyelő morfológiai szempontból fennsíki térszínbe, lapos tányérszerű depressziót okoz. A mélyedésben szálkő kibukkanást észleltünk, vízmosási nyomot nem. Vízgyűjtője kb. 30000 nm. Ebben a nyelőben a Kőbányai Hegymászó és Barlangkutató Szakosztály 1979-81 között próbabontást folytatott. Az általuk kibontott akna azonban teljesen el volt agyagosodva, így a feltárást 4m mélységben befejezték. Ennek a ténynek ellentmondanak tapasztalataink, melyeket 1999. évi próbabontásunkkor tapasztaltunk. A töbör legmélyebb pontja alatt aknát mélyítve 4 m mélységben komoly üregesedést észleltünk, majd a szálkőben kialakult aknában 2007.-re -12 m mélyre jutottunk. GPS bemérése megtörtént. A barlangot 2000-ben Tatabányai Barlangkutató Egyesület tagjai tárták fel, további feltárása a végponti szűkület és az omladék várható mennyisége miatt nem történt meg A barlang mélysége. kb 8 méter, hossza 10 méter. Kialakulását egy körülbelül kelet-nyugati irányú törésnek köszönhetjük, mely mentén a vízszivárgás következtében alakult ki a jelenlegi, átlagosan 1-2 méter szélességű hasadék. Formakincs és képződményei szegényesek, néhány cseppkő bekérgezésen kívül jelentéktelennek is mondható. Bejárata a beomlás megelőzése végett kútgyűrűkkel biztosított. Ott jártunkkor a barlang aljzata nedvesnek, sárosnak bizonyult, valószínűleg ez az állapot állandónak tekinthető. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszereléssel lehetséges. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
ÖregKovács-hegyi 2.sz.víznyelő	Lendvaynál: Ferenckunyhói 2. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 164 fokra, 2440m-re, 502m tszf. magasságban elhelyezkedő jelentős méretű rogyott víznyelős töbör. Kör alakú, mintegy 30 méteres átmérőjével és 5,5 m-es mélységével a terület egyik legnagyobb mélyedése. Kitöltése agyagos kőzettörmelék ill. kevés lösz. Környezetében szálkő kibukkanást ill. vízmosási nyomot nem észleltünk Genetikája megegyezik az 1. sz. nyelő genetikájával. A tölcsér alakú mélyedést a Kőbányaiak 1978-82 között megbontották. Ennek eredménye a mai napig látható egy kb. 3m mély kutatóakna formájában. További feltárása okvetlenül ígéretesnek tűnik. Vízgyűjtője kb. 20000 nm.
Öreg Kovács-hegyi 3. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Ferenckunyhói /FK/ 11. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 171 fokra, 2440m-re elhelyezkedő, 490m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Átmérője 25m, mélysége 3,5 m. Meredek faló, tölcsérszerű képződmény. Kialakulását a fennsíkperemre merőleges tektonikus predesztináltságnak ill. a repedések mentén kialakuló víznyelésnek köszönheti. A nyelő környezetében vízmosási nyomokat ill. több kezdeti töbörképződési jelet tanulmányozhatunk. Vízgyűjtője kb. 50000 nm. Feltáró kutatása feltétlenül célszerű.
Öreg Kovács-hegyi 4. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél: Ferenckunyhói /Fk/ 8. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 172 fokra, 1800m távolságra elhelyezkedő 500m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Átmérője 22m, mélysége 1m. Kör alakú erőteljesen akkumlálódott tányér alakú képződmény. Szálkő kibukkanás ill. vízmosási nyomokat környezetében nem észleltünk. Vízgyűjtője 2-300m.Feltáró kutatása a nagy mennyiségű kitöltés miatt érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 5. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél: Ferenckunyhói /Fk/-9 sz. víznyelő	A baji vadászháztól 174 fokra ill. 2300m távolságra elhelyezkedő 480m tszf. magasságban nyíló jelentéktelen mélyedés. A mélyedés környezetében levő erős karsztfelszín exhumálódás miatt feltáró kutatást meg lehet kísérelni, ugyanis az itt tapasztalható erős lepusztulás kevés akkumláló anyagra enged következtetni.
Öreg Kovács-hegyi 6. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél: Ferenckunyhói /Fk/-6. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 173 fokra, 2500m-re elhelyezkedő 490m tszf. magasságban nyíló lapos erősen akkumlálódott karsztos mélyedés. Átmérője 25m, mélysége 1-1,5m. Környezetében a szálkő kibukkanások ill. a karrformák gyakoriak. Vízgyűjtő területe kb. 1000 nm. Feltáró kutatása érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 7. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél: Ferenckunyhói 10. sz. víznyelő	Jelentéktelen karsztos mélyedés, hossza 15 m, szélessége 8 m, mélysége 1 m. Feltáró munkára nem alkalmas.
Öreg Kovács-hegyi 8. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 174 fokra, 2380m-re található jelentéktelen karsztos mélyedés. Tszf: 485m. Átmérője 11m, mélysége 1m. Vízgyűjtő területe jelentéktelen. Kialakulását feltehetően a 3. sz. víznyelőt preformáló törésnek köszönhetjük, azonban annál sokkal fejletlenebb. Feltáró kutatása érdektelen.
Öreg Kovács- hegyi 9. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Fk-13. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 176 fokra, 2580m-re elhelyezkedő, 490m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Nagysága 10x10m ill. alakja miatt egy elaggott, teljesen akkumlálódott víznyelőként értelmezhető. Vízgyűjtője jelentéktelen, így nyelési kapacitása is elhanyagolható. Szálkő kibukkanások gyakoriak környezetében.
Öreg Kovács-hegyi 10. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Ferenckunyhói /Fk/-14. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 182 fokra, 2520m-re elhelyezkedő, 468m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Nagysága, morfológiája ill. genetikája alapján teljesen azonosak jegyei a 9. sz. víznyelőjével, így feltárás szempontjából teljesen érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 11. sz víznyelő	Külker Sc -nél Ferenckunyhói 15. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 159 fokra, 2340m-re 510m tszf. magasságban elhelyezkedő töbör. A fennsík déli részén található villanypásztor ÉK-i csücskénél található kettős mélyedésű inaktív víznyelő. Völgytalpi képződmények sorának fennsík permi tagja. Hossza 40m, szélessége 18m, mélysége 1m. Genetikailag egy ÉK-DNY törésen kialakult nyelősor legidősebb teljesen akkumlálódott tagja. Feltáró szempontból jelentéktelen. Szálkő kibukkanás és vízmosási nyom észlelhető.
Öreg Kovács-hegyi 12. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Ferenckunyhói 17. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 155 fokra, 2320m-re 500m tszf. magasságban nyíló víznyelő. Átmérője 15m, mélysége 2,5m. Völgyoldali rogyott karszt képződmény. A 11. sz. mélyedésnél említett nyelő sor legmélyebben nyíló tagja. Környezetében jelentős vízmosási nyomok ill. kisebb kőzet kibukkanások tanulmányozhatók. Figyelembe véve a környék fedettségét, a töbör formáját a feltárási kísérletet érdemes megtenni.
Öreg Kovács-hegyi 13. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Ferenckunyhói /FK/-16. sz. víznyelő, Lendvaynál Ferencházi-víznyelő vagy Kőbánya-barlang.	A baji vadászháztól 157 fokra, 2320m-re elhelyezkedő 500-5m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Morfológiailag tekintve kör alakú rogyott képződmény. Kialakulását egy kb. 40 fokos irányú törésnek köszönheti. Közelében igen sok szálkő kibukkanás észlelhető, de vízmosási nyomok nincsenek. Kutatását 1973-74-ben a Fényes Elek Barlangkutató Szakosztály végezte, ekkor vált ismertté a töbör mélypontjáról induló jórészt omladékban kibontott 11m mélységű barlang. Ez jelenleg 3m mélységig járható. Továbbkutatását mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, mivel az egykori kutatók további belátható szakaszokról és huzatról emlékeztek meg. A töbör átmérője 12m, vízgyűjtő területe kb. 5000m2. A barlang bejárata a töbör mélypontján a falban látható nagy kőtömb alatt található. Kutatását a Kőbányai Hegymászó és Barlangkutató Szakosztály 1973-74-ben végezte. Lendvay Ákos szerint a barlangot 12 m mélységig tárták fel, de a veszélyes omlások miatt 1974.-ben a munkálatokkal felhagytak, pedig állandó huzatot illetve légréseket észleltek. Kutatásaink megkezdésekor 1988.-ban a barlang már csak 6 m mélységig volt járható, később 1995 táján teljesen beomlott. A barlang általunk megismert része egy nagyjából függőleges omladékban kialakult járat volt, barlangos formajegyek nélkül.
Öreg Kovács-hegyi 14. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Ferenckunyhói 17. sz víznyelő	A baji vadászháztól 155 fokra, 2300m-re, 480m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Hossza 15m, szélessége 8m, mélysége 3m. Völgyoldalban kialakult 40 fokos tektonikus preformáció irányában megnyúlt, tölcsér alakú mélyedés. Szálkő kibukkanás és vízmosási nyom a közelében nincs. Vízgyűjtőjének nagysága kb. 5-8000m. Feltárását mindenképpen érdemes lenne megpróbálni, mivel a töbör akkumláltsága várhatóan igen csekély.
Öreg Kovács-hegyi 15. sz. víznyelő	Bubó Cupropenis-barlang	A baji vadászháztól 150 fokra, 1900m-re 525m tszf. magasságban elhelyezkedő 15m átmérőjű kör alakú, tányérszerű karsztos képződmény. Mélysége 2,5m. Kialakulását a fennsíkot keresztben átszelő 135o -315o irányú tektonikus törések ill. az ezen kialakult víznyelésnek köszönheti. Szálkő kibukkanás ill. vízmosási nyomok a közelben nem észlelhetőek, viszont több kisebb karsztos mélyedés tanúskodik a mélységi karsztosodásról. Az 1992-es kutatások során itt tárult fel a Bubó Cupropenis-barlang, e barlang jelenleg a bejárat beomlása miatt nem járható. Hossza kb. 80 m mélysége 18 m . A nyelő tölcsér átmérője kb. 12m, mélysége 3 m. Kör alakú alaprajzú, tölcsér alakú képződmény A Bubo Cupropenis-barlang felső triász dachsteini mészkőben alakult ki a 135o-315o irányú igen jelentős tektonikus irányon, víznyelő tevékenység hatására. A barlang két részből áll. A bejárati szakasz erősen omladékos, jórészt függőleges víznyelőjárataiból ill. a kb. -18m mélységben elhelyezkedő vízszintes szakaszokból. Érdekességét ez utóbbi rejti. A vízszintes részben rengeteg idehalmozott homokszerű agyagos törmelék és leszakadt sziklatönkök találhatók. A főhasadékból két irányba tektonikusan irányított rövid és szűk járatok indulnak. Az egyik ilyen járatban, a Kotuban kb. 5 m-t jutottunk előre. A járattalpat borító kitöltésből mintát vettünk, de benne csontleleteket nem találtunk. A "Fő-hasadék" tágas járata felett rosszul kifejlődött emeletei kúszó járat található. Ezek egy része még feltáratlan. A bejutást a főtét borító igen szép szalma cseppkövek akadályozzák. A barlang formakincse különösebben nem egyedi. A falakat korróziós formák, éles peremek, tüskék borítják. Képződmények az említett szalma cseppköveken kívül két helyen találhatók. A végponti kürtő alsó részén egy párkányon igen szép cseppkőmedence ill. szalma cseppkövek, a végpont és a Juing-terem közti 6m magas kürtőben néhány szép retekcseppkő található.A barlang legnagyobb terme a 4 x 3m-es alapterületű 2-2,5m magas Juing-terem. A barlangban a feltáráskor rengeteg bogarat találtunk. Ezek nyilvánvalóan az esőzések következtében sodródtak be. Az üreg levegője néhány óra alatt túrázáskor bepárásodik. Többen fejfájásra panaszkodtak.
Öreg Kovács-hegyi 16. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Ferenckunyhói /Fk/-2.sz. víznyelő	A baji vadászháztól 152 fokra, 1390m-re, 523m tszf. magasságban elhelyezkedő töbör. Hossza 30m, szélessége 15m, mélysége 2 m. A fennsíkot átszelő 135o-315o-os arányú törésen kialakult jelenleg teljesen akkumlálódott inaktív víznyelő. Feltáró kutatás szempontjából a várható igen nagy mennyiségű kitöltés miatt érdektelen. Vízgyűjtője kb. 5000m2.
Öreg Kovács-hegyi 17. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Kovács-hegyi 1. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 1870m-re, 145 fokra elhelyezkedő 523m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Hossza 15m, szélessége 10m, mélysége 1m. Fedetlen karsztos térszínen karr mező közepén helyezkedik el. Feltáró kutatását csekély kitöltés miatt célszerű lenne megkísérelni.
Öreg-Kovács-hegyi 18. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Kovács-hegyi 2. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 140 fokra, 1170m-re nyíló karsztos mélyedés. Átmérője 15 m. Kör alakú tányérszerű mélyedés. Alját időszakosan víz tölti ki. Szálkő kibukkanás, vízmosási nyomok nem tapasztalhatóak. Feltáró kutatása érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 19. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 1010m-re, 129 fokra nyíló karsztos mélyedés. Tengerszintfeletti magassága 538m. Átmérője 15m, mélysége 1m. Kör alakú erősen akkumlált mélyedés. Mélypontján az év nagy részében víz áll. Feltáró kutatása érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 20. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 137 fokra, 1300m-re található 541m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Hossza 25m, szélessége 8-10m. Alakja egy feltehetően 15 fokos irányú törés irányában megnyúlt. Oldalai meredekek, mélypontján többnyire víz áll. Vízgyűjtő területe jelentős kb. 10 000 nm. Környezetében szálkő kibukkanás nem található. Feltáró kutatása érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 21. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Kovács-hegyi 5. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 133 fokra, 1350m-re elhelyezkedő 538m magasságban nyíló karsztos mélyedés. Átmérője 15m, mélysége 1m. Valószínűleg egy idős víznyelő-pontról van szó, amely egy lepusztult környezetű inaktív víznyelőpont maradványa. Feltáró kutatása a barlangjáratok várható kitöltöttsége miatt érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 22. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Kovács-hegyi 4. sz. víznyelő, Mezőszéli nyelő, Sör, bor és víznyelő-barlang	A baji vadászháztól 132 fokra, 1320m-re nyíló, 539m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Átmérője 30m, mélysége 5m. Kör alakú meredek falú rogyott mélyedés. A töbör nagy anyag hiánya miatt jelentős nyelő tevékenységet gyaníthatunk. Környezetében szálkő kibukkanásokat nem találtunk, viszont az erdészet által belevezetett csatornák jelentős elnyelt víz mennyiségről tanúskodnak. Vízgyűjtő területe az árkok jóvoltából több 10 000m2. A barlang bejárata 1996.-ban beomlott. A karsztos mélyedés mintegy 20m átmérőjével ill. viszonylagosan nagy, 5 m-es mélységével hívta fel magára a figyelmünket. Bontását már 1991 legelején megkezdtük, de kutatási engedély hiányában ezt időlegesen beszüntettük, kb. 4m-es mélységben. A "belyukadás" 1992 áprilisában történt rajtunk kívül álló okok miatt. Az említett út építése közben ugyanis az út két oldalán ásott árokkal a nyelő vízgyűjtője meg növekedett a beömlő víz pedig szűk járatot mosott ki az összetorlódott kövek között. E üregesedést követve kis munkával jutottunk le a barlang mintegy 15m mélységében levő végpontjára, ahol is a járat járhatatlanná szűkül így a továbbjutás nem lehetséges benne. A barlang hossza 18m. Kialakulását két kisebb tektonikus törés kereszteződésének ill. a litoklázisokkal meggyengített kőzettömegben kialakuló víznyelésnek köszönheti. Falain kisebb oldási mélyedések ill. kovács-hegyi viszonylatban közepes, 2-5cm-es karrok tanulmányozhatók. Kitöltése a beomlott kőzettörmelék mellett viszonylag kevés agyag. Érdekes módon több jel is arra utal, hogy korábban itt a járatok teljesen ki voltak töltődve, mivel a járatok beszögeléseiben agyagon álló cseppkőkéreg (3-5cm! vastagok) láthatók. A barlang egyébként nem túl képződmény dús csak a végpont közelében láthatók 10-15 cm-es szalma cseppkövek . Az üreg befoglaló kőzete felső triász dachsteini mészkő. A bejárások idején életnyomokat nem tapasztaltunk. További bontási lehetőség a -6m-es szinten van, itt ugyanis a barlangot preformáló két hasadék kereszteződésében lehetséges, hogy tágasabb járatokat találhatunk. Deponálási lehetőség az innen lefelé nyíló aknában van, (a beszűkülő végpont felé).
Öreg Kovács-hegyi 23. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Kovács-hegyi 7. sz. víznyelő Döbbenet-barlang	A baji vadászháztól 125 fokra, 1600m-re nyíló 544m tszf. magasságban elhelyezkedő karsztos mélyedés. Hossza 40m, szélessége 20m, mélysége 5m. Alakja 160o-340o-os irányban megnyúlt. Meredek falú rogyott képződmény, mely időszakos aktivitással vezeti a mélybe a környezete szivárgó vizeit. Mélypontján 1990-ben rövid munka után tárult fel 40m mélységű igen impozáns aknabarlang. Vízgyűjtő területe jelentős 30 000m2. Környezetében több szálkő kibukkanás és elaggott víznyelőpont található.
Öreg Kovács-hegyi 24. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 1460m-re, 117 fokra nyíló, 545m tszf. magasságban elhelyezkedő karsztos mélyedés. A két mélyedésből álló töbör hossza 40m, szélessége 20m, a sekélyebbik mélyedés mélysége 1,5 m, ennek alját víz borítja, a mélyebbik mélyedés mélysége 2 m. Ez utóbbi meredek falú tölcsérszerű képződmény, mely genetikailag minden bizonnyal az ősi nyelő pont fiatalabb rányelője. Szálkő kibukkanás és vízmosási nyom nem tapasztalható, vízgyűjtő területe kb. 10000m2.Feltáró kutatása érdekességet rejthet.
Öreg Kovács-hegyi 25. sz . víznyelő	Külker Sc.-nél Széna-hegyi 20. sz. víznyelő.	A baji vadászháztól 122 fokra, 1180m-re, 543m tszf. magasságban található karsztos mélyedés. Kör alaprajzú, meredek falú képződmény, melynek falán az év nagy részében víz áll. Tektonikai preformáltság a töbör közelében nem található. A töbör feltáró szempontok szerint érdektelen, mivel jelentős akkumlációra számíthatunk, pedig a kb. 15m átmérőjű és 5m mélységű beszakadás a fennsík egyik leglátványosabb karszt képződménye.
Öreg Kovács-hegyi 26. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Széna-hegyi 21. sz. víznyelő / Fenyvesi- barlang	A baji vadászháztól 128 fokra, 1180m-re, 540m tszf. magasságban elhelyezkedő időszakosan aktív víznyelő. Hossza 15m, szélessége 8-10m, mélysége 1m. Alakja kb. 40o-os irányban megnyúlt. Feltételezésünk szerint a 25. sz. már inaktív víznyelő rányelője. Kutatásának eredményeként tárult fel a Fenyvesi-barlang. Mélysége : 7 m. A barlang kutatását a töbör szomszédságában található, jelentős nagyságú dagonyás töbör alá jutásának reményében kezdtük meg 1992.-ben. A töbör mélyén kutató aknát hajtva, nagyrészt kőzettömböket kiemelve 92.-ben 4 m mélységig jutottunk. Az akkori végpont egy kis üregben volt, mely aljában az összeékelődött között 2-4 m.-t estek a bedobált kövek. A bejárat a következő évben sajnos beomlott, így a barlang újra feltárás a csak 1997.-ben következett be ismét. Ekkor a régi végpont alá 3 méterrel azaz 7 m mélységbe jutottunk le. Ezen a ponton a barlang már határozottan szálkőzetben- felső triász dachsteini mészkőben- haladt. A falakon nem túl fejlett korróziós formajegyeket észleltünk. A végpont jelenleg /2001/ még megközelíthető, bár a közeli jövőben be fog omlani. Kutatása egy 10 cm. szélességűvé szűkült 250 fokos irányú légteres, lefelé talán valamelyest táguló hasadékban ért véget. A barlangban élővilág nyomát nem észleltünk.
Öreg Kovács-hegyi 27. sz. víznyelő	Szerelem-lyuk	A baji vadászháztól 1000m-re, 120o-ra elhelyezkedő 538m tszf. magasságban nyíló töbör. A Málnás-árok déli oldalában elhelyezkedő karsztos mélyedés 20m hosszú, 10-13m széles, 1,5m mélységű. Környezetében több kisebb tölcsér is található, melyek feltevésünk szerint az erős mélységi karsztosodásról vallanak. Vízmosási nyom és szálkő kibukkanás a környéken nem észlelhető, jelenlegi vízgyűjtő területe 3-5000m2. Kutatásának eredménye az 1992.-ben feltárult 18 m mély kb. 35 m hosszú barlang. A barlang felfedezése 1992. október 2-án rövid, két órás bontás után történt. Ekkor 13 m mélységig majd egy hét múlva 18-20 m mélységig jutottunk le a barlangba. Hossza felmérésünk szerint 35m. A barlangban omladék ill. agyagos kitöltés viszonylag ritka, a végpontot is egy jelenleg járhatatlanul laposnak tűnő, 3-5m hosszban belátható szálkő járat alkotja. A bejáratot rejtő töbör / Öreg Kovács-hegyi 27 sz. víznyelő / 20m hosszú, 10-13m széles, 1-1,5 m mély, több kisebb tölcsért rejtő képződmény. A bontott aknán lemászva érünk az akna tetejébe. A 12m mély teljesen függőleges "szilvamag" alakú akna 1-1,2m széles és 2-2,5m hosszan nyúlik meg. Falait képződmények díszítik. Az aknán lemászva érünk a kb. 14 m mélységbe levő álfenékre. Innen egy szűkületen át lehet mászni egy szomszédos kis terembe, melynek főtéjéből 5-6 m magas kürtő indul. Az álfenék omladéka közt átbújva újabb akna tetejére érünk. Ez a 6-7m mély akna vezet a végpontra. A barlang "alján" 3m hosszú, átlag 1m széles terem helyezkedik el. Az innen induló szűk járat bontása (vésése) feltétlenül indokolt. A barlang egy 50o-230o-os törésen a leszivárgó vizek oldó hatására jött létre. Falain jól tanulmányozhatók a felső triász dachsteini mészkő vastag padjai. A barlang élővilága szegényes, csak a felszínről behulló rovarokkal találkoztunk.A barlang felmérése és fotó dokumentálása megtörtént.
Öreg Kovács-hegyi 28. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Remete töbör	A baji vadászháztól 111 fokra, 1310m-re elhelyezkedő 542m tszf. magasságban található víznyelő csoport. A három karsztos mélyedésből álló nyelő csoport az Öreg Kovács-hegy egyik legimpozánsabb, de feltehetően erősen akkumlált nyelő csoportja. A központi mélyedés, mintegy 20m átmérőjű, 3m mély képződmény, ettől ÉK és DNY.-ra 20-30m-re is található egy-egy kisebb mélyedés, melyek 1m mélységűek ill. 5-6m átmérőjűek. A kisebb mélyedések feltehetően egy kb. 50 fokos irányú törésen kialakult barlang felharapódzott kürtőinek felszíni indikációi. A két kisebb mélyedésnek a kitöltése már felszínükön is csak kőzet törmelék. Feltáró kutatása feltétlenül indokolt
Öreg Kovács-hegyi 29. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 990m-re 103 fokra elhelyezkedő 538m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Átmérője 10m, mélysége 1m, teljesen jellegtelen csak kataszteri fontossággal bíró mélyedés.
Öreg-Kovács-hegyi 30. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Széna-hegyi 1. sz. víznyelő / Paksi mogyoró-barlang/
Öreg Kovács-hegyi 31. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Széna-hegyi 2. sz. víznyelő Betyárkörte-barlang	A Málnás-árok felső részén, a baji vadászháztól 108 fokra, 1050m-re elhelyezkedő 538m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Hossza 20m, szélesség 8-10m, mélysége 2m. Alakja a mélyben levő barlangot kialakító kb. 110 fokos tektonikus irányban megnyúlt. Szálkő kibukkanást, vízmosási nyomokat nem észleltünk pedig a mélyedés vízgyűjtője a völgytalpi helyzet miatt jelentős kb. 20-30000m2. A töbörben folyó munkák eredménye a 18 m mélységig 25 m hosszban feltárt barlang. Az üreget 1992 augusztus 20-án tártuk fel két napi bontás eredményeként. Hossza 25m, mélysége 18 m. Időszakosan aktív víznyelő. A barlang a víznyelő mélypontján 4m mély bontott aknával nyílik. Járatai a szokásos dachtseini mészkőpadokat harántolják. Végpontján "vödörnyi" légrésekben 5-6m-t esnek a kövek. Itt további talán 2-3 napi munkával még ismeretlen barlang szakaszok feltárását reméljük. Kitöltése főleg kőzettörmelék. A járatok falait rengeteg huzat borsókő és korróziós forma borítja. A falak élesek, csipkézettek. Cseppkőképződményeket nem észleltünk. A barlangban időnként a mélyből feltörő erős huzat észlelhető. A feltáráskor életnyomokat nem tapasztaltunk. Ezen üreg jövőbeli terveink egyik fő kutatási pontja.
Öreg Kovács-hegyi 32. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Széna-hegyi 3. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 107 fokra, 1320m-re 538m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Hossza 10-12m, szélessége 5m, mélysége 1m. Alakja 110 fokos irányban megnyúlt. Jelentéktelen mérete ellenére az igen markáns törés miatt feltáró kutatatását érdemes lenne megkísérelni.
Öreg Kovács-hegyi 33. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Széna-hegyi 4. sz. víznyelő Küzdelem-barlang	A baji vadászháztól 1460m-re, 107 fokra, 536m tszf. magasságban elhelyezkedő karsztos mélyedés. Hossza 15m, szélessége 10m, mélysége 2m. Alakja 110 fokos preformáció irányában megnyúlt, a mélyben elhelyezkedő aknák iránya is hasonlók. Szálkő kibukkanás és vízmosási nyom nem tapasztalható. A meredek falú karsztos mélyedés kutatásával tárult fel a jelenleg 40m hosszú és 15m mély Küzdelem-barlang. További feltárása jelentős munkával lehetséges.
Öreg Kovács-hegyi 34. víznyelő	Külker Sc.-nél Széna-hegyi 5. sz. víznyelő, Kullancsos-barlang	A baji vadászháztól 1620m-re, 109 fokra elhelyezkedő 532m tszf. magasságban található víznyelő csoport. A jelenleg 3 időszakosan aktív víznyelőpont, kettő karsztos mélyedésben helyezkedik el. A Kullancsos-barlang töbre 25m hosszú 10-12m széles, 3-4m mély igen jól fejlett meredek falú karsztos képződmény. Mélypontjáról indul a fennsík jelenleg leghosszabb barlangja. Az ún. Fakír-nyelő 15m átmérőjű megközelítőleg kör alakú 2,5 m mély, s 10m átmérőjű meredek falú képződmény. A két víznyelőpont között minden bizonnyal egy még feltáratlan járat alkotja az összeköttetést. A nyelő csoport vízgyűjtő területe igen jelentős min. 200000 m2. A víznyelőpontokhoz esetenként 100-200m távolságból is érkeznek vízmosások. A nyelő csoport egy 40-220 és egy 110-290o-os törés kereszteződésében jött létre. A nyelő pont alatti barlangot 1989.-ben tártuk fel. Hossza 170 m, mélysége 42 m. A barlang felső triász dachsteini mészkőben keletkezett, egy 40 fokos irányú törés mentén. A barlang fő hasadékait tektonikus mozgások mellett a beszivárgó vizek is tágították. A barlang jelenleg bejárható részein eróziós nyomokat nem találtunk, úgyhogy joggal feltételezhető, hogy a járatok jelenlegi méretét elsősorban a korróziónak tulajdoníthatjuk. Az üreg kutatását 1989-ben a Külker SC kutatói kezdték meg, és az ő munkájuk nyomán vált ismertté a mai barlang teljes hosszában. A két ismert végponton több alkalommal történt próbálkozás továbbjutásra és bár ezek a helyek most is reményteljesnek tűnnek, a barlang most is csak az eredetileg feltárt hosszban járható. Az üreg falain rendkívül nagy számban tanulmányozhatóak a dachsteini mészkőre amúgy kevésbé jellemző megalódusz lenyomatok. Néhány helyen jelentős mennyiségű cseppkőképződményt tanulmányozhatunk, elsősorban cseppkőzászlók, retek cseppkövek és cseppkőlefolyások formájában. A barlang jelenlegi hossza 180 m, mélysége eléri az 50 métert. A bejáratot 1990 óta kútgyűrűs, rácsos biztosítás őrzi.
Öreg Kovács-hegyi 35. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 111 fokra, 1600m-re, 533m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Átmérője 10m, mélysége 1m. A kör alaprajzú mélyedés feltehetően a Kullancsos-barlangot kialakító 40 fokos csapásirányú törésen jött létre. Vízmosási nyomot nem tapasztaltunk, de feltáró kutatását érdemes lenne megkísérelni.
Öreg Kovács-hegyi 36. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Széna-hegyi 6. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 1700m-re, 109 fokra, 528m tszf. magasságban található inaktív víznyelő. 20m átmérőjű, lapos tányérszerű, teljesen akkumlálódott karsztos mélyedés. Feltáró kutatás szempontjából érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 37. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 106 fokra, 1760m-re, 522m tszf. magasságban, jelentéktelen 10-15m hosszú, 1m mély fejletlen mélyedés. A fennsík közvetlen szélén fennsíki helyzetben nyílik. Vízgyűjtő területe jelentéktelen. Feltáró kutatása érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 38. sz. víznyelő	Külker Sc-nél Széna-hegyi 7-8. sz. víznyelő, Benzinkút-barlang	A baji vadászháztól 106 fokra, 1650m-re, 526m tszf. magasságban nyíló mélyedés. A kb. 100 fokos irányban megnyúlt mélyedés hossza 60m, szélessége 20m, legnagyobb mélysége 5m Igen impozáns töbör nyugati végében meredek falú beszakadás volt tanulmányozható. Gyenge vízmosási nyomok vezetnek a mélyedésbe. Feltáró kutatásával tárult fel 1990-ben a Benzinkút-barlang. Hossza 55 m, mélysége 21 m. Vízgyűjtő területe kb. 20 000m2.
Öreg Kovács-hegyi 39. sz. víznyelő	Külker Sc-nél Tüzes-nyelő Végre-barlang	A baji vadászháztól 1540m-re, 102 fokra elhelyezkedő 535m tszf. magasságban található víznyelő. Hossza 25m, szélessége 10m, a mélyebbik tölcsér mélysége 2m. A sekélyebbik mélyedést dagonya tölti ki. A környezetében vízmosási nyom és szálkő kibukkanás nem észlelhető. A nyelő pont jelentősen akkumlálódott. Feltárására nagy hangsúlyt fektettünk, így tárult fel 2000.-ben a 38 m mély, és kb. 90 m hosszú barlang.
Öreg Kovács-hegyi 40. sz. víznyelő	Friderikusz-nyelő	A baji vadászháztól 100 fokra, 1500m-re nyíló, 535m tszf. magasságban található mélyedés. Átmérője 5m, mélysége 1m. A tölcsér alakú képződmény a feltárása 1997-98.-ban 6 m mélységben végződött.
Öreg Kovács-hegyi 41. sz. víznyelő	Külker Sc-nél Széna-hegyi 13. sz. víznyelő	A baji vadászháztól 100 fokra, 1480m-re elhelyezkedő, 537m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Átmérője 20m, mélysége 2m. Kör alaprajzú lapos tányérszerű képződmény, melyben vízmosási nyom nem vezet. Vízgyűjtő területe 2000m2. Feltáró kutatása a nagy akkumláció miatt érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 42. sz. víznyelő	Külker Sc.-nél Széna-hegyi 12. sz. víznyelő .	A baji vadászháztól 99 fokra, 1460m-re, 537m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. A kb. 8m átmérőjű frissnek tűnő beszakadást 1990.-ben bontottuk meg. Az eredménytelen bontás végéig kisebb légréseket észleltünk. Vízgyűjtő területe minimális.
Öreg Kovács-hegyi 43. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 97 fokra, 1450m-re elhelyezkedő, 538m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. 20m átmérőjű, 1m mélységű vízzel borított dagonya.
Öreg Kovács-hegyi 44. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 96 fokra, 1430m-re elhelyezkedő, 538m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. 20m átmérőjű, 1m mélységű vízzel borított dagonya. Feltáró kutatása érdektelen.
Öreg Kovács-hegyi 45. sz. víznyelő		A baji vadászháztól 132 fokra, 1000m-re elhelyezkedő, 535m tszf. magasságban nyíló karsztos mélyedés. Átmérője 20m, mélysége 5m. Kör alaprajzú lapos tányérszerű képződmény, melyben vízmosási nyom nem vezet, viszont aljában állandó vizű dagonya van, 10-15 nm vízfelülettel. Vízgyűjtő területe 2000m2. Feltáró kutatása a nagy akkumláció miatt érdektelen.

Barlangok

Az elmúlt évtizedekben nagy energiát fordítva a terepi kataszterező tevékenységbe a következő barlangokat találtuk illetve tártuk fel: Az Öreg-kovács - Kereszt-hegy - Lábas-hegy térségének kataszteri jelentőségű üregei (általában a hegyoldalakon).

A Kecske-hegyi 1. sz. barlang	Gerecse-hegység nyugati vonulatában a Baj községtől a Kecske-hegy felé vezető sárga turista jelzéssel ellátott ösvény bal oldalán az ösvénytől kb. 80 m.-re egy sziklacsoport tövében kb. 300 m tengerszint feletti magasságban nyílik.. Megközelítése a turistaúton majd a hegyoldalban haladva célszerű. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, ennek nyomai a bejárat közelében érvényesülnek, formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 4 méter, bejáratának szélessége 1,4 méter, magassága 1 méter. A bejárttól számított legmélyebb pontja 2 méter. A felfedezés idején kitöltése erdei talajból állt, mely porszáraznak bizonyult. Az aljzatot néhány a főtéről leszakadt kőzettömb tarkítja, a főtén egy szűk hasadékkal a barlang a felszínre nyílt. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk melyek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók. Az üreg bejárása alapfelszerelés és lámpa nélkül is lehetséges.
A Kecske-hegyi 2. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, Baj községtől a Kecske-hegy felé vezető sárga turista jelzéssel ellátott ösvény bal oldalán az ösvénytől kb. 200 m.-re egy sziklacsoport tövében kb. 300 m tengerszint feletti magasságban nyílik.. Megközelítése a turistaúton majd a hegyoldalban haladva célszerű. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, ennek nyomai a bejárat közelében érvényesülnek, formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 3 méter, bejáratának szélessége 1,1 méter, magassága 0,6 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. Az aljzatot néhány a főtéről leszakadt kőzettömb tarkítja. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk, melyek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók, de valószínűleg róka menedékhelyéül is szolgálhat. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges. A Kecske-hegyi 3. sz. barlang a Gerecse-helység nyugati vonulatában, Baj községtől a Kecske-hegy felé vezető sárga turista jelzéssel ellátott ösvény bal oldalán az ösvénytől kb. 200 m.-re egy sziklacsoport tövében kb. 300 m tengerszint feletti magasságban nyílik.. Megközelítése a turistaúton majd a hegyoldalban haladva célszerű. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy rétegrés mentén, valószínűsíthetően szivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját az erőteljes kifagyásnak köszönheti, ennek nyomai a bejárat közelében érvényesülnek, formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 2 méter, bejáratának szélessége 1,4 méter, magassága 0,3 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. Az aljzatot néhány a főtéről leszakadt kőzettömb tarkítja. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk, ezek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kereszt-háti 1. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, az Agostyáni-arborétumtól délre eső Kereszt-hát északi oldalában egy jelentős szikla csoportban nyílik kb. 300 méter tengerszint feletti magasságban. Megközelítése a hegylábnál haladó szekérúton lehetséges. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, ennek nyomai a bejárat közelében érvényesülnek, formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 4 méter, bejáratának szélessége 0,9 méter, magassága 2 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. Az aljzatot néhány a főtéről leszakadt kőzettömb tarkítja. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk, melyek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók, de valószínűleg róka menedékhelyéül is szolgálhat. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kereszt-háti 2. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, az aggostyáni-arborétumtól délre eső Kereszt-hát északi oldalában egy jelentős szikla csoportban nyílik kb. 300 méter tengerszint feletti magasságban. Megközelítése a hegylábnál haladó szekérúton lehetséges. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, ennek nyomai a bejárat közelében érvényesülnek, formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 3 méter, bejáratának szélessége 0,8 méter, magassága 1,2 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. Az aljzatot néhány a főtéről leszakadt kőzettömb tarkítja. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk, melyek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók, de valószínűleg róka menedékhelyéül is szolgálhat. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 1sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy keleti oldalában a tető felé haladó szekérút bal oldalán a második szikla csoportban nyílik nehezen megközelíthető helyen. GPS bemérése megtörtént. Bejárata szabálytalan hasadék keresztmetszetű, megtalálása nehéz. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően egy kisebb jelentőségű törés mentén szivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak is köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes., A barlang hosszát 5.6 méterben adhatjuk meg, Bejáratának szélessége 2.6 méter, magassága 2.5méter. Az adatfelvétel idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 2 sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy K-i oldalában található, a hegytető felé vezető szekérút bal oldalán a második sziklacsoportban A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy hasadék mentén, de alárendelten a szivárgó vizek oldó hatása is tágította. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, ennek nyomai a bejárat közelében érvényesülnek, formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 2.3 méter, bejáratának szélessége 2.2 méter, magassága 1.2 méter. Az adatfelvétel idején az üreg kitöltése kevés erdei talajból állt. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk, melyek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók. Régebben róka tanyája lehetett. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 3.sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy keleti oldalában a hegytető felé haladó szekérút bal oldalán a második sziklacsoportban nyílik . GPS bemérése megtörtént. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően egy helyi jelentőségű hasadék mentén szivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes. A barlang hossza: 4 méter. Bejáratának szélessége : 1.4 m, magassága 2.2 m. Az adatfelvétel idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. Végpontja szálkőben ellaposodik, beszűkül. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 4.sz.barlang	a Gerecse-hegység déli részén az Öreg-kovács hegy keleti oldalában a második szikla csoport középső részén nyilik jelentős méretű szádával egy sziklafal tövében.. Bejáratát a hegyoldalban nehéz megtalálni, GPS bemérése megtörtént. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy rétegrés mentén. Formakincse alapján elképzelhető, hogy a freatikus zónában létrejött, később szárazra került roncsbarlang. Az üreg falán található roncsolt gömbüstszerű formák is ezt támasztják alá. A barlang hossza: 8.5 méter, bejáratának szélessége 2.1 méter, magassága 1.7 méter. Ott jártunkkor a barlang porszáraznak bizonyult, valószínűleg ez az állapot állandónak tekinthető. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól.
A Kovács-hegyi 5. sz barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy K-i oldalában a hegytetőre vezető szekérút bal oldalán annak első kanyarulatától kb. 400 m.re délre egy sziklafal tövében nyílik. GPS bemérése megtörtént. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, megtalálása nehéz. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy hasadék mentén, feltehetően egy freatikus roncsbarlang, mely jelentős 21 m.-es hosszával és viszonylagos tágasságával hívja fel magára a figyelmet. Mai formáját a freatikus oldás mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve forma kincse nem jelentős. A barlang hossza: 21 méter, bejáratának szélessége 1.6 méter, magassága 1.8 méter. Az adatfelvétel idején az üreg kitöltése elhanyagolható mennyiségű erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lámpával lehetséges.
A Kovács-hegyi 6. sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öregkovács hegy K-i oldalában nyílik. Megközelítése a hegytető felé haladó szekérúton célszerű mert annak bal oldalán az első útkanyartól kb. 250 m.-re nyilik déli irányban. GPS bemérése . A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy rétegpad mentén kisebb szivárgó vizek hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes. A barlang hossza: 3.5 méter, bejáratának szélessége 1.8 méter, magassága 0.7 méter. A bejárás idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi7. sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy K-i oldalában található második jelentősebb sziklacsoportban nyílik GPS bemérése megtörtént. Bejárata lapos, hasadék keresztmetszetű, nehezen megtalálható helyen közvetlenül a hegytető alatt nyílik. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően egy hasadék mentén jött létre, de falain meszes kiválások és kisebb korróziós formák utalnak bonyolultabb genezisre. A barlang hosszát 3 méterben adhatjuk meg. Bejáratának szélessége 0.8 méter, magassága 1 méter. A bejárás idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges, lámpa használata javasolt.
A Kovács-hegyi 8. sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy K-i oldalában található, a hegytető felé vezető szekérút bal oldalán a második sziklacsoportban A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy hasadék mentén, de alárendelten a szivárgó vizek oldó hatása is tágította. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, ennek nyomai a bejárat közelében érvényesülnek, formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 2.3 méter, bejáratának szélessége 1.2 méter, magassága 1.2 méter. Az adatfelvétel idején az üreg kitöltése kevés erdei talajból állt. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk, melyek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók. Régebben róka tanyája lehetett. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 9. sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy K-i oldalában nyílik a hegytetőre vezető szekérút bal oldalától kb. 400 m.re déli irányban. Bejárata lapos szabálytalan keresztmetszetű, megtalálása nehéz. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron szivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és ujbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes említést érdemel a mennyezeten látható kisméretű és roncsolt mennyezeti csatorna maradvány. A barlang hossza: 4 méter, bejáratának szélessége 1.6 méter, magassága 1.9 méter. A bejárás idején az üregkitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely kissé nedvesnek bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 10. sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy keleti oldalában nyílik. A barlang a hegytetőre vezető szekérút bal oldalán az első jelentősebb szikla csoport felső részén. Két bejáratú hasadék barlang. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az omlásnak és az erőteljes kifagyásnak köszönheti. Néhány kisebb korróziós formától eltekintve formakincse szegényes. A barlang hossza: 10 méter, bejáratainak szélessége 1.2 és 1.1 méter, magassága 1.0 és 0.8méter. A barlang tulajdonképpen egy tektonika hatására lezőkkent közettömb mögött alakult ki, jelenlegi formája szűk de magas omladékos hasadék. A felfedezés idején az üreg kitöltése jelentős mennyiségű erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely nedvesnek bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárásához barlangjáró ruházat ill. lámpa szükséges.
A Kovács-hegyi 11.sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy keleti oldalában a második szikla csoport felső részén nyílik, GPS bemérése megtörtént. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett rétegrés mentén szivárgó vizek hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti. A barlang formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 2 méter, bejáratának szélessége 1.2 méter, magassága 0.7 méter. Az adatfelvétel idején az üreg kitöltése kevés kőzettörmelékből állt. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk, melyek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 12. sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy keleti oldalában a hegytető felé tartó szekérút bal oldalán a legmagasabban található sziklák között nyílik. GPS bemérése megtörtént. Megtalálása nehéz. Bejáratának szélessége 0.8 méter. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően egy kőzethasadék mentén leszivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti. így néhány gyengén fejlett ujbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes. A barlang hossza: 5 méter. Mélysége 4.3 m. A felfedezés idején az üreg kitöltése néhány a főtéből leszakadt kőzettömbből, erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban életnyomokat észleltünk, a néhány rovar, főleg szúnyog és pók. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lámpával lehetséges.
A Kovács-hegyi 13 sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy keleti oldalában található a hegytető felé haladó szekérút bal oldalán, attól kb. 100 m.-re. A barlang egy sziklapad tövében nyílik, bejáratának GPS bemérése megtörtént. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett a rétegpadok rései közt szivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját e mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes. A barlang hossza: 3 méter, bejáratának szélessége 1 méter, magassága 1 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 16 sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén nyílik. A barlangot a hegy keleti oldalában a szikla csoportok déli oldalában a hegylábtól kb. 30 m magasságban találjuk. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, hasadékszerű, nehezen felfedezhető helyen található. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően egy hasadék mentén erőteljesen ható kifagyásnak köszönhetően. A barlang járat keresztmetszete arra enged következtetni, hogy kialakulásában a szivárgó vizek is részt vettek. A bejárat közelében kisebb korróziós oldási nyomok, ujbegy karrok tanulmányozhatóak. A barlang hosszát 4.1 méterben adhatjuk meg. Bejáratának szélessége 1.4 méter, magassága 1 méter. Az adatfelvétel idején az üreg kitöltése kevés kőzettörmelékből állt. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lámpával lehetséges.
A Kovács-hegyi 17. sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy keleti oldalában a hegytető felé tartó szekérút bal oldalán a legmagasabban található sziklák között nyílik. GPS bemérése megtörtént. Megtalálása nehéz. Bejáratának szélessége 1.3 méter. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően egy kőzethasadék mentén leszivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti. így néhány gyengén fejlett ujbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes. A barlang hossza: 4 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése néhány a főtéből leszakadt kőzettömbből, erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban életnyomokat észleltünk, a néhány rovar, főleg szúnyog és pók. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lámpával lehetséges.
A Kovács-hegyi 18. sz. barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy K-i oldalában nyílik a hegytetőre vezető szekérút bal oldalától kb. 400 m.re déli irányban. Bejárata lapos szabálytalan keresztmetszetű, megtalálása nehéz. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron szivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és ujbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes említést érdemel a mennyezeten látható kisméretű és roncsolt mennyezeti csatorna maradvány. A barlang hossza: 4 méter, bejáratának szélessége 0.6 méter, magassága 0.6 méter. A bejárás idején az üregkitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely kissé nedvesnek bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 20. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, Kovács-hegy É-i oldalában, kb. 480 m tengerszint feletti magasságban nyílik egy kisebb sziklacsoport tövében. Megközelítése gépjárművel a Tatát Tarjánnal összekötő műúton lehetséges. A gépjárművet a Vörös-rétnél hagyva kisebb jelentőségű földes úton gyalogosan közelíthetjük meg a hegylábat, ahol a meredek hegyoldal tövében látható néhány nagyobb omladék tömböt kell megkeresni. Az omladék tömböknél a meredek hegyoldalon felfelé haladva kb. 70-80 m szintkülönbséget megtéve találjuk a barlang bejáratát. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett a kőzet réteghatárai mentén. Mai formáját az erőteljes kifagyásnak köszönheti, formakincse ezért szegényes. A barlang hossza: 4 méter, bejáratának szélessége 2,1 méter, magassága 1 méter. A falakon kisebb ujbegy karr -szerű formák tanulmányozhatók, a keleti oldalon kezdetleges mészkiválás is megfigyelhető. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt. A kitöltés porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve a bejárat közeli kisebb moha teleptől illetve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 21. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy É-i oldalában, kb. 470 m tengerszint feletti magasságban nyílik egy kisebb sziklacsoport tövében. Megközelítése gépjárművel a Tatát Tarjánnal összekötő műúton lehetséges. A gépjárművet a Vörös-rétnél hagyva kisebb jelentőségű földes úton gyalogosan közelíthetjük meg a hegylábat, ahol a meredek hegyoldal tövében látható néhány nagyobb omladék tömböt kell megkeresni. Az omladék tömböknél a meredek hegyoldalon felfelé haladva kb. 70 m szintkülönbséget megtéve kissé balra haladva találjuk a barlang bejáratát. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett a kőzet réteghatárai mentén. Mai formáját az erőteljes kifagyásnak köszönheti, formakincse ezért szegényes. A barlang hossza: 4 méter, bejáratának szélessége 4 méter, magassága 1 méter. A falakon kisebb ujbegy karr - szerű formák tanulmányozhatók, a keleti oldalon kezdetleges mészkiválás is megfigyelhető. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt. A kitöltés porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve a bejárat közeli kisebb moha teleptől illetve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 22. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy É-i oldalában, kb. 450 m tengerszint feletti magasságban nyílik egy kisebb sziklacsoport tövében. Megközelítése a Vértestolnáról Tardos felé haladó piros turistajelzésen célszerű. A barlangot Vértestolnától 500 m-re a hegylábtól kb. 50 m-es magasságban találjuk. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett a kőzet réteghatárai mentén. Mai formáját az erőteljes kifagyásnak köszönheti, formakincse ezért szegényes. A barlang hossza: 2,5 méter, bejáratának szélessége 1,6 méter, magassága 0,7 méter. A barlangban karsztosodási nyomokat nem találtunk, így korróziós formákat és képződményeket sem tanulmányozhattunk. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól.
A Kovács-hegyi 23. sz. barlang	a barlang a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán kb. 430 m tengerszint feletti magasságban az első jelentősebb sziklacsoport tövében nyílik. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, formakincse ezért szegényes. A barlang hossza: 2,5 méter, bejáratának szélessége 0,5 méter, magassága 1,2 méter. A barlangban karsztosodási nyomokat csak elvétve találhatunk. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 24. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán kb. 445 m tengerszint feletti magasságban az első jelentősebb sziklacsoport felett, annak jobb oldalán nyílik. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett rétegpadok közti kifagyás, kipattogzás hatására. Mai formáját az erőteljes kifagyásnak köszönheti, formakincse ezért szegényes, karsztos formákat, korróziós jegyeket nem találtunk. A barlang hossza: 3 méter, bejáratának szélessége 1,3 méter, magassága 1,3 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány nagyméretű, a főtéből leszakadt kőtömbből állt. Ott jártunkkor a barlang porszáraznak bizonyult, valószínűleg ez az állapot állandónak tekinthető. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. A bejárat közelében kisebb moha telep található. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 25. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán kb. 445 m tengerszint feletti magasságban az első jelentősebb sziklacsoport felett, annak jobb oldalán nyílik feltűnő rétegrésszerű szádával. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett rétegpadok közti kifagyás, kipattogzás hatására. Mai formáját az erőteljes kifagyásnak köszönheti, formakincse ezért szegényes, karsztos formákat, korróziós jegyeket nem találtunk. A barlang hossza: 2,2 méter, bejáratának szélessége 4 méter, magassága 1,1 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány nagyméretű, a főtéből leszakadt kőtömbből állt. Ott jártunkkor a barlang porszáraznak bizonyult, valószínűleg ez az állapot állandónak tekinthető. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 26. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán kb. 440 m tengerszint feletti magasságban az első jelentősebb sziklacsoport aljától kb 10 m.-re található egy sziklafal tövében. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, , néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes. . A barlang hossza: 5,5 méter, bejáratának szélessége 1,4 méter, magassága 1,9 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 27. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán található első jelentősebb sziklacsoportnál balra fordulva kb. 100 métert haladva kb. 15 méterrel magasabban elhelyezkedő sziklafalban nyílik. Bejárata magas keskeny hasadék mely nehezen fedezhető fel. Bejáratának tengerszint feletti magassága kb. 450 m . A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újjbegykarrtól eltekintve formakincse szegényes. . A barlang hossza: 5 méter, bejáratának szélessége 1 méter, magassága 2,5 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból , kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 28. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán található első jelentősebb sziklacsoportnál balra fordulva kb. 150 métert haladva kb. ugyanazon a szinten elhelyezkedő sziklafal tövében nyílik. Bejárata lapos íves keresztmetszetű, megtalálása nehéz. Bejáratának tengerszint feletti magassága kb. 430 m . A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron szivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes említést érdemel a mennyezeten látható kisméretű és roncsolt mennyezeti csatorna maradvány. A barlang hossza: 4 méter, bejáratának szélessége 3 méter, magassága 0,4 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. Végpontja bonthatónak tűnik. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 29. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán található első jelentősebb sziklacsoportnál balra fordulva kb. 150 métert haladva kb. 15 méterrel magasabb szinten elhelyezkedő szikla falban nyílik. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, megtalálása nehéz. Bejáratának tengerszint feletti magassága kb. 460 m. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron szivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak is köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes, említést érdemel a barlangban található kb. 5 m magas oldott formákat is mutató kürtő, mely felfele kissé elszűkül, majd omladék zárja el. A barlang hosszát 10 méterben adhatjuk meg, ebbe beleszámítottuk a barlangban található kürtőt is. Bejáratának szélessége 9,5 méter, magassága 2 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges, benne nappali világosság uralkodik.
A Kovács-hegyi 30. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán található első jelentősebb sziklacsoportnál balra fordulva kb. 300 métert haladva egy meredek kőfolyásos völgy alsó részén annak déli oldalán nyílik kb. 430méter tengerszint feletti magasságban. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, messziről látható. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron erőteljesen ható kifagyásnak köszönhetően. A barlang hosszát 2,8 méterben adhatjuk meg. Bejáratának szélessége 4 méter, magassága 0,8 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges, benne nappali világosság uralkodik.
A Kovács-hegyi 31. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán található első jelentősebb sziklacsoportnál balra fordulva kb. 300 métert haladva egy meredek kőfolyásos völgy középső részén annak déli oldalán nyílik kb. 440 méter tengerszint feletti magasságban. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, lapos, messziről látható. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron erőteljesen ható kifagyásnak köszönhetően. A barlang hosszát 3,4 méterben adhatjuk meg. Bejáratának szélessége 4 méter, magassága 1 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges, benne nappali világosság uralkodik.
A Kovács-hegyi 32. sz. barlang	a Gerecse-hegység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnától Tatabánya felé eső 3. sziklacsoport alsó részén nyílik. Bejáratának tengerszint feletti magassága kb. 430 m . A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes. . A barlang hossza: 3 méter, bejáratának szélessége 1 méter, magassága 2 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 33. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnáról a Kovács-hegy fennsíkjára haladó szekérút bal oldalán található első jelentősebb sziklacsoportnál balra fordulva kb. 300 métert haladva egy meredek kőfolyásos völgy felső részén annak déli oldalán nyílik kb. 460 méter tengerszint feletti magasságban. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, lapos, nehezen felfedezhető helyen található. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron erőteljesen ható kifagyásnak köszönhetően. A barlang hosszát 3,5 méterben adhatjuk meg. Bejáratának szélessége 3,5 méter, magassága 1 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges, benne nappali világosság uralkodik.
A Kovács-hegyi 34. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnától Tatabánya felé eső 3. szilacsoport D-i oldalában kb. 450 m tengerszint feletti magasságban nyílik. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, lapos, nehezen felfedezhető helyen található. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron erőteljesen ható kifagyásnak köszönhetően. A barlang hosszát 2,5 méterben adhatjuk meg. Bejáratának szélessége 2,5 méter, magassága 1 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges, benne nappali világosság uralkodik.
A Kovács-hegyi 35. sz. barlang	Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnától Tatabánya felé eső 3. szilacsoport D-i oldalában kb. 460 m tengerszint feletti magasságban nyílik. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, íves, nehezen felfedezhető helyen található. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron erőteljesen ható kifagyásnak köszönhetően. A barlang hosszát 4,5 méterben adhatjuk meg. Bejáratának szélessége 2,8 méter, magassága 1,7 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges, benne nappali világosság uralkodik.
A Kovács-hegyi 36. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnától Tatabánya felé eső 4. sziklafal középső részén kb. 450 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Bejárata lapos íves keresztmetszetű, megtalálása nehéz. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron szivárgó vizek korruzív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes említést érdemel a mennyezeten látható kisméretű és roncsolt mennyezeti csatorna maradvány. A barlang hossza: 3,5 méter, bejáratának szélessége 3 méter, magassága 1 méter. A felfedezés idején az üregkitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. Végpontja egy elszűkülő cső, melyben kb. 1 métert látni előre. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 37. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnától Tatabánya felé eső 4. szilacsoport középső részén kb. 450 m tengerszint feletti magasságban nyílik. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, csőszerű, nehezen felfedezhető helyen található. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron erőteljesen ható kifagyásnak köszönhetően tágult mai nagyságúvá, azonban a barlang járat keresztmetszete arra enged következtetni, hogy kialakulásában a szivárgó vizek is részt vettek. A bejárat közelében kisebb korróziós oldási nyomok, újbegy karrok tanulmányozhatóak. A barlang hosszát 4 méterben adhatjuk meg. Bejáratának szélessége 1,2 méter, magassága 1,4 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges, benne nappali világosság uralkodik.
A Kovács-hegyi 38. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában, a Vértestolnától Tatabánya felé eső 4. sziklacsoport alsó részén a sziklacsoport déli oldalában nyílik. Két bejáratú hasadék barlang. Bejáratainak tengerszint feletti magassága kb. 430 m. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, és a hegyoldal lepusztulása következtében vált kis méretű átjáró barlanggá. Néhány kisebb korróziós formától eltekintve formakincse szegényes. A barlang hossza: 3,5 méter, bejáratainak szélessége 1 és 0,3 méter, magassága 1,2 és 0,3 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
Kovács-hegyi 39. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalába mélyülő Kiskút-völgy É-i oldalában egy sziklakibúvásban található kb. 450 méter tengerszint feletti magasságban. Két bejáratú barlang. Bejáratainak szélessége 1 és 2 méter, magassága 0,7 és 1,4 méter. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron szivárgó vizek korruzív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes de említést érdemel a mennyezeten látható kisméretű és roncsolt mennyezeti csatorna maradvány, valamint a barlang felső részén található néhány roncsolt gömbüstszerű forma. A barlang hossza: 14 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. Végpontja szálkőben beszűkül, de befele haladva a 4. méternél bal oldalt egy bonthatónak tűnő lapos járat található. A barlangban jelentősebb életnyomokat észleltünk, a néhány rovar, főleg szúnyog és pók mellett az üreg vaddisznóknak is ideális menedéket nyújt. A barlang belső részén több helyen kis mennyiségű denevér ürüléket is találtunk. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 40. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában mélyülő Kiskút-völgy felső részén áthaladó szekérúttól mintegy 30 méternyire kb. 500 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, a bejárattól jobbra eső lapos lapítószerű rétegrés is így jött létre, formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 4 méter, bejáratának szélessége 0,8 méter, magassága 1,1 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk, melyek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók, de valószínűleg róka menedékhelyéül is szolgálhat. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 41. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalában mélyülő Kiskút-völgy felső részén áthaladó szekérúttól mintegy 30 méternyire kb. 500 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, ennek nyomai a bejárat közelében érvényesülnek, formakincse ezért meglehetősen szegényes. A barlang hossza: 3 méter, bejáratának szélessége 1 méter, magassága 1,2 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban szegényes életnyomokat észleltünk, melyek: néhány rovar, főleg szúnyog és pók, de valószínűleg róka menedékhelyéül is szolgálhat. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 42. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalába mélyülő Kiskút-völgy D-i oldalában egy sziklakibúvásban található kb. 430 méter tengerszint feletti magasságban. Bejáratának szélessége 4 méter, magassága 0,4 méter. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően egy kisebb jelentőségű tektonikus eredetű hasadék mentén leszivárgó vizek korrózív hatására. Mai formáját a korrózió mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, néhány kisebb korróziós formától és ujbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes de említést érdemel a mennyezeten látható kisméretű és roncsolt mennyezeti csatorna maradvány, valamint a barlang belső részén található néhány roncsolt gömbüst szerű forma. A barlang hossza: 7 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése néhány a főtéből leszakadt kőzettömbből, erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. Végpontja szálkőben beszűkül. De a baloldali járat a leomlott köveken túl láthatóan folytatódik. A barlangban életnyomokat észleltünk, a néhány rovar, főleg szúnyog és pók mellett az üreg vaddisznóknak is ideális menedéket nyújt. A bejárat közelében gyökerek találhatóak. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi 43. sz. barlang	a Gerecse-helység nyugati vonulatában, a Kovács-hegy K-i oldalába mélyülő Kiskút-völgy D-i oldalába található kb. 440 m tengerszint feletti magasságban. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy litoklázis mentén kisebb tektonikai mozgások hatására. Mai formáját a tektonika mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, formakincse ezért szegényes. A barlang hossza: 3,0 méter, bejáratának szélessége 2,2 méter, magassága 1,2 méter. A barlangban karsztosodási nyomokat csak elvétve találhatunk. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból és kevés kőzettörmelékből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Kovács-hegyi sziklaeresz	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy keleti oldalában a hegytetőre tartó szekérút első kanyarulatában szembe a sziklafalban nyílik. Bejárata szabálytalan keresztmetszetű, lapos, könnyen felfedezhető helyen található. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett feltehetően a réteghatáron erőteljesen ható kifagyásnak köszönhetően. A barlang hosszát 2,5 méterben adhatjuk meg. Bejáratának szélessége 6 méter, magassága 1.2 méter. Az adatfelvétel idején az üregnek kitöltése nem volt. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.
A Művész-barlang	a Gerecse-helység déli részén, az Öreg-kovács hegy keleti oldalában a hegytetőre tartó út bal oldalán az első sziklafal tövében nyílik. A barlang felső-triász korú dachsteini mészkőben keletkezett egy kőzet hasadék mentén. Mai formáját e mellett az erőteljes kifagyásnak köszönheti, ezért néhány kisebb korróziós formától és újbegy karrtól eltekintve formakincse szegényes. A barlang hossza: 2.2 méter, bejáratának szélessége 0.8méter, magassága 1.2 méter. A felfedezés idején az üreg kitöltése erdei talajból, kevés kőzettörmelékből és néhány leszakadt kőtömbből állt, mely porszáraznak bizonyult. A barlangban jelentősebb életnyomokat nem észleltünk, eltekintve néhány rovartól, főleg szúnyogoktól és pókoktól. Az üreg bejárása alapfelszerelés nélkül lehetséges.

A terület kutatástörténete

Az Öreg Kovács-hegy térségében dokumentált barlangkutató tevékenység nyomára legkorábban 1973-74-ben a Kőbányai Hegymászó és Barlangkutató Szakosztály jelentéseiben akadtunk, de karsztkutatással kapcsolatosan dr. Láng Sándor is járt már a területen, így egyik munkájában egyértelmű említés történik a Kovács-hegyen 500 m tszf. magasságban található víznyelős töbörről.

A kőbányaiak tevékenysége is ezen a térszínen folyt, Lendvay B. Ákos vezetésével. Munkájuk során 1973-74-ben megbontottak egy kisebb légréses víznyelő tölcsért, de itt, bár huzatot és további légréseket észleltek, a nagyfokú omlásveszély miatt 12 méter mélységben befejezték a munkálatokat.1979-80-ban az általuk Ferenckunyhói 1. ill. 2. sz. víznyelőket bontották meg, eredmény nélkül. Ugyanezen nyelő tölcsérekben 1981-ben a Vértes László Karszt és Barlangkutató Csoport tagjai is végeztek kisebb munkákat Kis Gábor vezetésével, s bár a terület kutatását ígéretesnek tartották a közeli hajagosi barlangok kutatása miatt felhagytak az itteni munkákkal. Később, már a 80-as évek második felében a Külker SC kutatói (1991-től Tatabányai Barlangkutató Egyesület) Polacsek Zsolt vezetésével folytatták a terület feltárását, majd 1989-ben a feltáró kutatást. A feltáró kutatás eredményeit ismerve elmondhatjuk, hogy az utóbbi közel 20 év során sorra tárultak fel a kisebb-nagyobb jelentőségű üregek.

A feltárások időrendi sorrendje a következő:

1989	Kullancsos-barlang	41 m mély 170 m hosszú tágas, cseppköves víznyelőbarlang
	Muflon-barlang	28 m hosszú rombarlang a hegyoldalban
1990	Döbbenet-barlang	40 m mély 100 m hosszú víznyelőbarlang
	Küzdelem-barlang	11 m mély víznyelőbarlang
	Benzinkút-barlang	21 m mély 55 m hosszú víznyelőbarlang
	Ebben az évben a 12.-es ill. a Fakír nyelők kutatása is elkezdődött.
1991	Folytatódik a Küzdelem-barlang kutatása, ennek során egy kb. 15 m-es oldalág tárult fel
	A Tüzes-nyelő első, sikertelen kutatása
1992	Sör bor és víznyelő-barlang	11 m mély szűk víznyelő barlang
	Bubó Cupropenis -barlang	20 m mély 90 m hosszú tágas de omladékos barlang
	Betyárkörte -barlang	18 m mély víznyelőbarlang
	Szerelem-lyuk	19 mély tágas aknabarlang
	Fenyvesi nyelő-barlangja	5 m mély barlang
1993	A Döbbenet-barlang végpontjának kutatása
1994	1994 Paksi mogyoró-barlang	25 m mély 80 m hosszú tágas hasadékbarlang
	Továbbjutás a Döbbenet-barlang végpontján, a barlang mélysége eléri az 52 m-t
1996	Friderikusz-barlang	7 m mély omladékos hasadékbarlang
1997	Fakír-nyelő újabb sikertelen kutatási kísérlete
1998	A Fenyvesi nyelő-barlangjának újabb sikertelen kutatási kísérlete
1999	A Ferenckunyhói 1 sz. víznyelő kutatása
2000	Döbbenet, Szerelem-lyuk, Betyárkörte-barlangok újra feltárása
	Végre-barlang	40 m mély tágas korróziós aknabarlang
2005-2006	Újabb feltáró munka indul a Kullancsos-barlang mélypontján melynek eredményeként a barlang már 50 m mély. A feltárás jelenleg is folyik...

A Keselő-hegyi kutatási terület

Csapatunk egyik legfontosabb hazai kutatási területe a Keselő-hegy. Az itt található barlangok ostroma már részünkről is legalább 15 éve folyik, de a területen aktív és kitartó munkát végez a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület is a Juhász Marci vezetésével.

>> A Keselő-hegyi területről

>> A Triász 2. sz. kőfejtő üregei

>> A Keselő-hegy tecnikai eszközökkel bejárható barlangjainak bejárási útmutatója

>> Mit is szeretnénk elérni

A Keselő-hegyi területről

A kutatási területet rejtő keselő-hegyi kőfejtők a Gerecse-hegység DK-i sarkában az azonos nevű hegy oldalában helyezkednek el. Az általunk kutatott 1., 2., 4., és 11. számú barlangok az un. Triász 2. sz. kőfejtőben nyílnak.

A terület megközelítés a Tatabánya - Tarján műútról, az M100-as út kereszteződése után 100m-rel jobbra nyíló aszfaltozott úton lehetséges. Figyelem! Csak a bányát üzemeltetőkkel egyeztetve lehet hivatalosan bejutni.

A 2. sz. kőfejtő mintegy 400m átmérőjű, a hegyoldalba mélyített félkör alakú, dél felé nyitott katlan. A katlan mintegy 1100m hosszú falai átlagosan 20-24m magasságúak. Mivel jelenleg is folyik itt a kőbányászat, a közlekedés mindenképpen nagy elővigyázatosságot és még egyszer: a bányát üzemeltető céggel egyeztetve célszerű.

A katlan középső részén egy kb. 250m átmérőjű szabálytalan ovális alakú, 15-20m mély újabb kőfejtőszintet láthatunk.

A kutatott barlangok a kőfejtő nyugati részén, a bányatalpon, a falban valamint az itt nyíló táró oldalfalában nyílnak. Ezeket a letermeléstől egy Természetvédelem által kijelölt védőpillér védi.

A kőfejtőben növényzet nincs, kizárólag a bányafal tetején és a katlan déli oldalán a hegyoldalban láthatunk némi vegetációt.

Az állatvilág a növényzetnek megfelelően nem túl változatos.

A 2. sz. kőfejtőt az itt található iparilag jó minőségű felső triász dachsteini mészkő kitermelése miatt nyitották meg az 1970-es évek elején.

A kőfejtőben illetve a barlangbejáratokon át mintegy 150m vastag kőzet összletet és az azt fedő mintegy 10m vastag fedőtakarót elsősorban löszt tanulmányozhatunk.

A geológiai szemlélődés során igen jelentős tektonikus performáltságra utaló nyomokat fedezhetünk fel. A vetők tapasztalataink szerint gyakran barlangképző hatásúak.

A kőfejtő környezetében mindössze egyetlen ma már ihatatlan vizű forrást ismerünk. E "csurgó" a Mésztelep nevű jobbára cigánytelep /tilaj-tilaj…/ É-i végén 1-5 I/p hozammal hozza felszínre a Keselő-hegy beszivárgó vizeit.

A mélybe jutó áradmányvizek víznyomjelzésére nem került sor, de ez szükségtelen is, hiszen a kőfejtő hasadékrendszerei minden bizonnyal a mélykarsztra, a Dunántúli-középhegység regionális karsztvízrendszerére vezetik a vizet. Ennek bizonyítéka a keselő-hegyi 1. sz. barlang mélybenyúló, jelentős tektonizáltságú járata, melynek jelenlegi talppontja kb. 120m-es tszf. magasságban helyezkedik el. A regionális karsztvízszint a közeli (DNY-i irányban 400m-re) 3. sz. aknában (volt szénbánya) 104m-es tszf. magasságban normalizálódott (1972).

A bánya rajza

A Triász 2. sz. kőfejtő üregei

A 2. sz. kőfejtőben az északi falban illetve a mélyben jelentős barlangképző tektonikus irányítottságú hasadékokat találunk. E hasadékon két "gócban" összesen 5 barlang ismert.

A Keselő-hegyi 1., 11. sz. barlangok a felszínről a 2., 4., 5. sz. barlangok a már említett táróból nyílnak. Az 1., 11-es barlangok és a táró fokozott védelmet élveznek.

A 2. sz. kőfejtőt az 1970-es évek kezdték művelni. Ennek során már valószínűleg 1976., az 1. sz. barlang előkerülése előtt ismertté váltak itt üregek.

Ezeket sajnos barlangász nem láthatta...

1976-ban a közeli Geológiai Technikum tanulói ásványgyűjtés közben fedezték fel a Keselő-hegyi (1.sz.) barlangot. Felszerelés és tapasztalatok híján az üregrendszer mai képe csak 1979-80-ban bontakozott ki a Kos-termi ág feltárásával.

A Technikum kutatói megkezdték a barlang térképezését és geológiai vizsgálatokat végeztek. Ugyanekkor vált ismertté a közeli táróban a 2. sz. avagy Füstös-barlang és kissé később a 4 sz. barlang.

A kutatók 4. sz. barlangban -37m mélységet és +25m relatív magasságot értek el, a 2. sz. barlangban egy álfenék átbontásával -35m mélyre jutottak, sőt +25m magasságig vált ismertté az üreg.

Ugyanitt az 5. sz. üreg 14m magas kürtőjét is sikerült kimászni.

1986-ban, 11. sz. barlang felfedezésével indult meg újra a kutatás. A barlang 70m mélységig kb. 150m hosszban vált ismertté. Lezárása még ebben az évben elkészült.

1988-tól a terület kutatását a Gerecse Barlangkutató Egyesület folytatta. Más kőfejtőudvarok üregeit illetve a 2. sz. kőfejtő 12., 16. és 21. sz. üregét kutatták. Jelentős barlangot feltárni nem sikerült, de újra kiásták a táró korábban betömött bejáratát és biztosították az üregek bejáratát is.

A Keselő-hegy tecnikai eszközökkel bejárható barlangjainak bejárási útmutatója

1. Keselő-hegyi 1. sz. barlang

Bejárásához egy igen elszánt, vagyis jó sártűrőképességű, vagy két kevésbé elszánt csapat szükséges (a be és kiszerelés miatt). Az üregben három túra javasolható.

- Bejárat - Magányos-terem (-35m) - Bejárat (körtúra) 1-1.5 óra

A bejárati aknán lecsúszva -10m-ig két bekötés fix nitt + TK szükséges 1 db karabiner +40m kötél. Ereszkedés (kb. 10m) egy álfenékig innen a kettéágazó függőleges hasadékok közül a (ereszkedés szerinti) bal oldali aljára ereszkedünk (kb. 20m). A tágas hasadékterem túlsó oldalán nyíló hasadékon felmászva érjük el ismét kötelünket, melyen az utolsó 10m-t célszerű géppel mászni.

- Bejárat - Nagy-terem - Dagonya (-115m) - Nagy-terem - Bejárat 3 óra.

Az említett fix nitt + TK-tól c60, p45 az elágazástól a jobboldali aknán mindig lefelé. 3 fix szög + 2 a.cs. + csn (2 karabiner szükséges) c25, p18 (vigyázat a kötél felfekszik, szűk később tágas akna). Leérve a Nagy-terembe a szembe falon TK (fűzőlyuk) + a másik oldalon fix nitt, egy karabiner szükséges. Innen c60, p45 mindig lefelé. A végpont egy lefelé tartó járható hasadék alatt 5m-el (térdig érő sár, szűkület). Vissza ugyanerre.

- Bejárat - Nagy-terem - Kos-terem - Dagonya - Nagy-terem - Bejárat (körtúra).

Jól felkészült csapatoknak ki és beszerelő brigád koordinálásával 3-4 óra. (Figyelem, egy csapatnak vagy két viszonylag lassú csapatnak 6-8 órát is igénybe vehet). A Bejárat -Nagy-terem mint előbb c60, p45 illetve c25, p18. A Nagy-terem agyagdombjáról a tágasabbik oldalon leereszkedve (fix kötél 15m) majd a terem aljától 4-5m magasságban áttraverzálva (veszélyes mászás egy kb. 10m-es fix kapaszkodókötélen kell felmászni (omlásveszély). Onnan a sarokban levő felfelé tartó szűkületen fel a Kos-terembe. Ezen végig travizva (10m kitett) a túlsó végén 2 a.cs. + csn (2 karabiner szükséges) c30, p25. Az akna szűkülettel folytatódik.

A szűkület felett 2m-el 1 a.cs. csn+kc40, p30. Innen le szűk, sáros végpontra, a Dagonyába. Kifelé az előző túra útvonalát érdemes követni előre beszerelt köteleken, mivel a Kos-terem alatti akna szűkülete visszafele szinte kimászhatatlan. Figyelem a Nagy-teremből a Dagonyába a kötelet nem lehet lelógatni, mert fennakad. A körtúrához tehát 60+25+45+30+40m kötél szükséges, feltételezve a 2 fix kötél meglétét.

2. Keselő-hegyi 4. sz. barlang

A szűk kissé lapos bejáraton bemászva egy kb. 35m-es kürtő (akna) közepén találjuk magunkat. TK a jobb oldalon, az aknaszáj fölött 1m-el nitt en+k. Y-nal megoldható a kötél felfekvés nélküli beszerelése p20, c25.

3. Keselő-hegyi 2. sz. "Füstös"barlang

Bejárásához 30m kötélre van szükség. Bejáratánál TK ill. fix nitt is van. p20.

4. Keselő-hegyi 11. sz. barlang

A bejárat alatti akna p30, c40 bekötése a bejárati fix nitteken ill. -3m csn+k innen le az aljáig (omlásveszély).

A másik nagyobb aknát az előzőekben leírt módon közelíthetjük meg, bejáratnál nittek -3m csn+k kapaszkodó kötélnek ill. 4m inga balra 3m. A szűkületen át le majd 3m lemászás után csn+k kapaszkodó kötélnek ill. 4m-el lejjebb (ferde csúszda) fix nitt + k, 1 db en+k 30m. Fix nitt +25m p55, c60.

Mit is szeretnénk elérni

Az 1. és 11. sz. barlangok az utóbbi időben készült térképeink szerint egy hasadékon helyezkednek el.

Bár a 11. sz. barlang kb. 22 m-rel az 1. sz. felett nyílik, járatai megközelítik legalábbis szintben az 1. sz. barlang Kos-termi szakaszát. Az összeköttetés nem valószínű, hogy ezen a helyen megvalósítható, viszont a 11. sz barlang mélypontja üreges és talán innen szintén a kasztvízszintig lehet lejutni. Az 1. sz. barlangból hasadékirányban a 11.-es alá több járatkezdemény is indul. Ha összekötnénk a két barlangot 140-145 méter mélységű és kb. 1 km hosszú barlang válna ismertté...

A 4. sz. barlang alsó részén 1998.-ban egy szűkület átvésésével további 17 méterrel jutottunk mélyebbre. Itt a végponton enyhe légmozgás érezhető. Tulajdonképpen egy beszorult teljes szelvényt kitöltő követ kell eltávolítani, és lehet, hogy megyen a járat a mélyben.

Ha feltételezzük, hogy ez az egyébként szintén tektonikusan irányított, de szépen oldott akna szintén lemegyen a karsztvízszintig, akkor itt is egy 140-145 m mély aknasor várja feltáróit…

A tatabányai Kálvária-hegy üregeiről

Bevezető

A környezet geológiai viszonyai

A Kálvária-hegy barlangjairól

Kálvária-hegyi felső barlang

Vasúti bevágás barlangja

Kálvária-hegyi 1. sz. barlang

Kálvária hegyi 2. sz. barlang

Kálvária hegyi 3. sz. barlang

Kálvária hegyi 4. sz. barlang

Kálvária hegyi 5. sz. barlang

Bevezető

A Tatabánya-felső felett tornyosuló Kálvária hegy már évtizedek óta izgatja a barlangászok-barlangkutatók fantáziáját. Jómagam először 1983-ban jártam a hegy barlangjaiban, és mint sokan mások /akik a Geológiai Technikum diákjaként, vagy mint barlangászok/ nagyon érdekesnek találtam a hegy mélyében kialakult kisebb-nagyobb üregeket. A hegyoldal üregeit több kutató csoport is átvizsgálta, sőt mennyiségileg legalább is, jelentős kutató munka is folyt itt.

A 70-es évek első felében Vajna György vezetésével az ún. Csontos-barlangban /ma Kálvária-hegyi 4. sz.bg./ folytak (első sorban őslénytani) ásatások és ezzel párhuzamosan feltáró kutatások is. Az itt előkerült csontok rendkívül nagy mennyiségű adatot szolgáltattak a környezet pleisztocén faunájáról. Meghatározásukat dr. Kordos László végezte.

A 80-as évek elején a Kőbányai Hegymászó és Barlangkutató Szakosztály is végzett, elsősorban kataszterező munkálatokat a területen, mint ahogy a 90-es években a Gerecse Barlangkutató Egyesület is több új üreget vett nyilvántartásba, és a 2. sz. barlangban jelentős mennyiségű anyag kitermelésével kisebb továbbjutást is értek el.

Ezzel párhuzamosan a hegyoldal kisebb-nagyobb barlangjai is ismerté válhattak. Mára a Kálvária-hegy környezetében legalább 16 db barlangot ismerünk, bár a Közhiteles Barlangnyilvántartás csak 13 üreget tart nyilván.

Ezek közül több is rejthet számunkra még meglepetéseket és érdekességeket.

A környezet geológiai viszonyai:

A Kálvária-hegy a Tatbánya felsőgallai Keselő-hegy szomszédságában a Vértes és a Gerecse közti mintegy határkőként terül el, uralva a környező dombokat. Legmagasabb pontja 325 m-rel nyúlik a tenger szintje fölé. Környezetéből, ha a közelben csörgedező patakok - Csákány-patak ill. Galla-patak - szintjét tekintjük alapnak, mintegy 130-150 m-rel emelkedik ki. Ha a hegy kiterjedését vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy 2-2.5 km²-nyi területet fed le.

Kőzettani viszonyairól több helyen és többfélét olvashatunk, így legjobb, ha saját terepi megfigyeléseinkre hagyatkozunk. Magát a hegyet a szakirodalom szerint felső triász vastagpados dachsteini mészkő építi fel. Véleményem szerint a dachsteini mészkőként leírt kőzet összlet inkább a Gerecsére oly jellemző felső triász dolomitpados mészkőként azonosítható, bár a felső régiókban lehetséges hogy valóban vegyileg tisztábbak a mészkő padok így ott lehet, hogy valóban dachsteini típusú mészkövet találhatunk.

A hegyoldalban több helyen nagy kiterjedésben lelhetjük fel a tatbányai szénmedencére oly jellemző eocén korú nummulinás mészkövet. Az, hogy a triász kőzet magasabb helyzetben is előfordul (pedig idősebb földtani képződmény) azt bizonyítja, hogy a Kálvária-hegy mészkőtömbje a Gerecse egyéb részeire jellemzően a pliocén végén kiemelkedett környezetéből. Ennek következtében a triászt takaró eocén összletek lepusztultak illetve ma már csak a hegyláb környezetében vannak jelen néhány 10 méteres maximális vastagságban. A térszín kialakulását a fentebb már említett patakok eróziója is elősegítette.

Nagyon érdekes a hegyoldal keleti felére támaszkodó Bódis-hegy kőzettani viszonya. Az ott található eocén kőzet összleteket, a benne nagymennyiségben található ampullina maradványok jellemzik.

A hegy környezetében jelenleg vízfakadási pontot nem ismerünk, a patakok szintje minden bizonnyal a helyi erózió bázist jelzik.

A Kálvária-hegy barlangjairól

A hegyen található üregek közül 6 csupán kataszteri jelentőségű kőfülke kaliberű , úgyhogy ezzel most nem foglalkozunk. A többi 7 üreg azonban felkeltette figyelmünket.

Kálvária-hegyi felső barlang

Ez a kicsi, néhány méter hosszú üreg a hegy tetején található a falu felől is látható sziklák tövében. Érdekessége, hogy a szikla alá bekúszva egy kis szűk hasadékon felfelé szintén a felszínre juthatunk, az üreg egyébként jelentéktelen.

Vasúti bevágás barlangja

Szintén jelentéktelen néhány méteres üreg, bár Lendvay szerint huzatol, de ezt én nem tapasztaltam. A barlang egyébként szép oldott formákat is rejt.

Kálvária-hegyi 1. sz. barlang

A környék legnagyobb barlangja, hossza meghaladja a 100 m-t. Ez a barlang nem csak formakincsével de képződményeivel is felhívja magára figyelmünket. A szűk bejárati lebújás és kúszás után egy többszintes járatrendszert ismerhetünk meg melyben rendkívül szép szubtermális eredetű gömbüstök tanulmányozhatóak. A termális genetikára többek közt a barlangban fellelhető nagy mennyiségű kalcit és kisebb mennyiségben fellelhető barit utalnak.

Sajnos a barlangban sok a szemét és kissé le is van gyalázva, sőt egy helyen egy kissé mumifikálódott kutya /vagy ilyesmi/ is található mégis érdemes lenne tudományos feldolgozását fontolóra venni.

Az egymástól jól elkülöníthető egy törés mentén kialakult szintek több helyen összenyílnak, a köztük levő ablakok szűkek. A legalsó szinten pont egy ilyen ablakot kéne kitágítani ahhoz, hogy a következő szintre lejuthassunk.

Térképezése folyamatban van. Majd megmutatjuk.

Kálvária hegyi 2. sz. barlang

Közvetlenül az 1. sz. barlang mellett nyíló kb. 40 m hosszú üreg, melynek hasdéka párhuzamosan halad az 1. sz. barlang fő irányával. Formakincse, képződményei, és nyilván genetikája is azonos az előbbi barlanggal, járataik erősen megközelítik egymást, feltételezhető, hogy némi ásással össze is lehetne kötni őket. A két barlang együttes hossza megközelíti a 200 m-t.

Kálvária hegyi 3. sz. barlang

Az 1. és a 2. sz. barlanggal azonos szintben, a focipálya felé lévő domboldalban nyíló jelentéktelen üreg. Télen kissé felgőzöl.

Kálvária hegyi 4. sz. barlang

A Kálvária-hegy tövében haladó Kinizsi utcában nyíló üreg, melyben a 70-es évek elején Vajna György vezetésével folytak elsősorban őslénytani kutatások. A néhány méteres üreg ma már inkább egy szemétlerakó hely képét nyújtja, pedig az itt talált pleisztocén korú leletek jobb sorsra tennék érdemessé. Régebben (80-as évek eleje) a barlangot fa ajtó fedte, és a feltárások idején még valamiféle csille pályát is építettek ide a kutatók. Ma már mindez a múlté, a vasanyag meg a kisebbségé. Hosszára vonatkozóan jelenleg nem tudunk adatot szolgáltatni, mert nem volt kedvünk a szemétdombba bemászni. Kb. 10 m hosszú lehet.

Kálvária hegyi 5. sz. barlang

A 4. sz. barlang fölött nyíló rendkívül érdekes hasadékbarlang, melynek plafonja minden kétséget kizáróan hévizes gömbüstök roncsait rejti. A barlang hossza mindössze 6-8 méter.

Fotó összeállítás a tatai barlangokról (2009 tavasz)

A tatabányai Kő-hegy barlangjai

A Tatabánya felett magasodó Kő-hegy fehér sziklái és a Szelim-barlang kilométerekről látható óriási szádája már messziről felhívja figyelmünket a környék karsztos formáira. Itt található Európa egyik legnagyobb állat ábrázoló szobra is, a szintén messziről látható 14 m magas Turul emlékmű, mely innen hirdeti Hazánk vélt vagy valós hírnevét és a régmúlt dicsőségét.
A Kő-hegy a környező síkságból jelentősen, legalább 150 m.-e kiemelkedő felső triász kőzetekből felépülő tektonikus törésekkel határolt sasbérc. A hegy teteje, a Gerecsére oly jellemző kisebb fennsík, oldalait –elsősorban a déli oldala ilyen-sziklacsoportok tarkítják.

Mivel a hegy felépítésében a dachsteini mészkövön kívül más kőzet nem vesz részt és a hegyoldalban illetve a tetőn ősidők óta több barlang ismert, a terület kutatása már viszonylag korán megkezdődött.
A terület különböző színvonalú leírására már Bél Mátyás, Fényes Elek, Déry József, Thirring Gusztáv munkái is vállalkoztak, de első dokumentált kutatásokat Kessler Hubert majd Gál István végezte a Szelim-barlangban, elsősorban archeológiai célzattal. A hegyoldal barlangjai illetve a hegy keleti oldalának kis platóján nyíló Lengyel-barlang is Kessler munkássága nyomán keltette fel más kutatók figyelmét. Az 50.-es évektől egészen a 80-as évek első feléig budapesti, majd tatabányai kutatók végeztek néha igen nagyléptékű kutató munkát erre.

A Kő-hegy oldalának barlangjairól:

A hegy tatabánya fölé magasló sziklái igen sok kisebb nagyobb barlangot rejtenek. A Közhiteles Barlangnyilvántartás jelenleg 27 barlangot tart számon, e területen, ezek közül jó néhány érdekességeket rejt számunkra.

Denevér-barlang

A Turul hegyoldal egyik nagyobbacska ürege, mely nyilván ősidők óta ismert. Első leírása Lendvay Ákostól származik. A barlang mintegy 15 m hosszú, benne időnként egészen sok denevér tanyázik, nyilván nevét is innen nyerte. Kialakulása szerintem a karsztvízszint közeli freatikus zónában történhetett, jelenleg a hegy kiemelkedésének jóvoltából roncsbarlangként tarthatjuk számon. Végpontja beszűkül, huzatot sem éreztem, de azért egyszer lehet, hogy jó lenne tüzetesebben átnézni.

Szelim-lyuk vagy barlang
A messziről jól látható szádájú barlangnak még sok egyéb neve is van melyet én, mint őstatabányai még ugyan sosem hallottam, de nyílván vannak, akik ehhez jobban értenek…
A barlang jelenleg 40-50 méter hosszú, rendkívül látványos a bejárataiból feltáruló kilátás és maga a barlangcsarnok is, mely méreteinél fogva volt már helyszíne filmforgatásnak, színházi előadásnak is. Kialakulása szakmai kőrökben még mindig vitás kérdés, holott már mindenki megfordult itt, akinek neve van a szakmában. Jómagam úgy vélem, hogy kialakulásának okait szintén a karsztvízszint közelében kereshetjük. A barlangban található gömbüst roncsok sokáig termális keletkezési módra utaltak a szakemberek számára, de ma már tudjuk, hogy ilyen formakincs hideg vizes genetikájú barlangokra is jellemző lehet. Szerintem, szintén a freatikus oldási zónában létrejött barlangról van szó, mely később a hegy kiemelkedésével szárazra került. Mai formájában már csak kis részben emlékeztet az eredeti képére, hisz a mennyezet felszakadásai és az utóbbi többtízezer év klímája erősen átalakította az üreget.

A barlang elsősorban a benne feltárt archeológiai lelet- együttes miatt érdekes. A 30.-as évek feltárásai során nem egészen jól dokumentáltan, előkerültek innen pleisztocén ősmaradványok,kovaeszközök, bőrkaparók és egyéb paleolit leletek, melyekről, mint később kiderült csak egy része származott innen, mivel összekeveredtek a Jankovich-barlang leleteivel…
Néhány olyan lelet is előkerült, mely arra utal, hogy a tatárjárás során az ide menekült embereket az erre nyomuló tatárok kisebb holokausztban részesítették. A helyi piros pántlikás kacsa, mely a Tatai tóval, a Dunával vagy a Kaszpi-tengerrel való kapcsolatát igazolta volna a barlangnak, sajnos nem került elő.

A 70.-es években nyilván a kacsa legendárium nyomán a Tatabányai Szénbányák Vállalt először geofizikai méréseket végzett, majd a barlang feletti síkon sekély fúrásokat létesített, arra számítva, hogy a folytatás iránya kimutathatóvá válik. Az antivilág /mi mindenre volt pénz akkoriban!!/geofizikai módszerei akkor azt mutatták, hogy a „barlang mögött valami van”, a későbbi fúrások ezt azonban nem igazán igazolták, bár az is lehet, hogy a mérések-fúrások eredményei valakinek a fiókjában lapulnak, és csak arra várnak, hogy egy szakember megnézze őket.
Az üreg ma fokozottan siralmas védelmet élvez, falai kormosak, teli van szeméttel, de legalább a 80.-as évek ordenáré lezárása eltűnt belőle.
A „további járatok” -legendán felbuzdulva a tatabányai Gerecse Barlangkutató Egyesület kutatói a 90.-es években évekig túrták-vályták-omlasztották a barlang tényleg gigászi omlással záruló végpontját. Ennek eredményeként néhány méternyi előrehaladás után a végpont felszakadt a felszínre. Most-hogy Ákoskát idézzem: van ott egy” jó kis meghalási lehetőség”….

A hegyoldalban az itt ismertetett barlangokon kívül még számos üreg található. Ezek hossza 2-10 méter közötti és számomra legalábbis, nem sok érdekességet rejtenek. Némelyikük formakincse némileg freatikus eredetű lehet, többségük azonban kisebb-nagyobb hasadék csupán.

Ezek közül kivételt képez, a Törekvés barlang mely közvetlenül a Turul emlékmű alatti sziklába mélyül. Jelenleg 11 m mélységű. Feltárását nem kis munkával, a Lendvay Ákos vezette Kőbányai Hegymászó és Barlangkutató Szakosztály végezte a 70.-es években. A kitermelt kitöltésből igen sok, elsősorban holocén és felső pleisztocén csontlelet került elő. A járatok falai oldott formákat mutatnak.

A Kő-hegy keleti felének barlangjai

A hegytető kisebb fennsíkján ősidők óta ismert a Lengyel-barlang illetve a tőle 30 méterre nyíló Lengyel-szakadék. E barlangok kutatása már a kezdetektől foglalkoztatja a barlangászokat. A ma már több mint 500 méter hosszban megismert Lengyel-barlang első kutatói a 30.-as években a Pannónia Turista Egyesület barlangászai voltak, de kutatott itt Kessler és Tasnádi-Kubacska is. A labirintusos és széndioxidos járatok mai hosszának és mélységének megismerése az 50-es 60-as években következett be, amikor néhány budapesti csapat bejárta és kisebb bontásokat végzett a barlangba. A 90.-es években a Gerecse Barlangkutató Egyesület évekig leolvasta a hőmérőket, mi pedig 1991.-ben feltérképeztük a barlangot, de egy újabb kiegészített térkép jelenleg is készül. Előzetesen elmondható, hogy a barlang hossza 550 mélysége 70 méter körüli lesz. Az üregrendszer bejárási útmutatója a Kordos- féle könyvben megtalálható./csak aztán igazodj ki rajta/

A barlang a Kő-hegyet átszelő tektonikus törésrendszer mentén alakult ki. Feltehető - és ezt a barlang alaprajzából is megállapíthatjuk - hogy több egymással párhuzamos törés játszik szerepet a barlang felépítésében.
A barlangban legalább 45 méter mélységig követhetőek a freatikus zónában bekövetkező oldás formái. Ezek a formák jellemzik a bejárati zóna a Guanó-terem és a Nehéz-terem zónáját is. Néhány helyen arra utaló nyomok is vannak, hogy a barlangba víznyeléssel is bekerültek különböző állagú kitöltések.
Véleményem szerint a hegy kiemelkedése-midig visszaköszönő téma a Kőhegy barlangjainál- során különböző oldott szintek alakultak ki. Ezek tágassága és az adott szintek járatsűrűsége azonban nem csak a kiemelkedés sebességétől és az adott időszak klímaviszonyaitól, hanem az éppen oldódó kőzetpadok minőségétől is erősen függ. Ennek vizsgálata igen bonyolult és összetett kérdés lehet utódaink számára.
A barlangban kb.-50 m alatt egyre kevesebb oldott formát találunk, ebben a zónában inkább „oldatlan” szűk hasadékokat illetve kisebb omlásokkal bővült szakaszokat találunk.

Az üregrendszerben időnként komoly kodoj /co2/ koncentrációt észlelhetünk természetesen a levegő oxigén tartalmának rovására. Ennek eredete szintén vita tárgya. Feltáró munka szempontjából az igen bonyolult felépítésű üreg természetesen még rejthet meglepetéseket, véleményem szerint főleg a mélyszakaszban ahol viszonylag kevés munka folyt.
A munkálatokhoz feltétlenül szükséges a barlang kiszellőztetése, akár gépi eszközök bevetésével is. Mi már többször próbáltunk a mélyebb zónákban turkálni, szerintem érdemes.

Lengyel-szakadék

A barlangtól 30 méterre nyíló, ma már meghökkentő méretű akna. 2002.-ben közös tatabányai összefogással kibontott akna –óriási mennyiségű főleg kőzettörmelék kitermelése után- 15 -17 méter mélységben rályukadt a szabad járatokra. Az itt megismert barlangszakasz a Lengyel-barlanggal azonos genetikájú, azzal összehuzatoló kb. 60 m hosszú.
Jelenleg a Gerecse Barlangkutató Egyesület végez benne elszánt kutatásokat.
A területen több próbabontás történt melyek eddig komoly eredményt nem hoztak, de így vált ismertté a 15-18 m mély Március-barlang és a kőbányaiak által már megbontott Nyári-barlang mely kb. 10 m mély.

A Kőhegy északkeleti oldalában a hegyet a Hajagostól elválasztó völgyben is ismert egy barlang melyet 1973.-ban tatabányai kutatók tártak fel. A kb. 40 m mélységig megismert Bányász-barlang jelentős tektonikus keletkezésű hasadékát tovább feltárni a végponton található omlás miatt sem akkor sem az utóbbi évek újra feltárásakor nem sikerült.

A Nagy Gerecse és térségének kutatása

>> A Kis-Gerecsei terület barlangjai

>> A Nagy-Gerecse keleti oldalának üregei

>> A Nagy-Gerecse tető zónája

A Nagy-Gerecse a Gerecse-hegység központi részén terül el. A környezetéből kb. 400 m-el kiemelkedő nagy kiterjedésű tektonikus törésekkel határolt sasbércet elsősorban felső triász korú dachsteini mészkő építi fel. A földtörténeti múltban erősen lepusztult gerecsei hegyek jó néhányának körzetében mintegy rátámaszkodva a nagy hegytömbök oldalára fiatalabb kőzetek is megtalálhatók. A Nagy-Gerecse esetében ez alsó júra vörös mészkő, melynek bányászata Tardoson ma is tart de a hegység belsejében az elmúlt századok során szintén sok helyen fejtették e kőzetet.

A csiszolt vörös mészkő-a tardosi márvány- hazánk több jelentős épületén, műemlékén pl. a Parlamenten, ill. a Visegrádi várban is megtalálható. A Nagy-Gerecse hegytömbje keleti oldalról több mint 400 méterrel emelkedik Héreg falu fölé, de déli, nyugati és északi oldalain is több száz méteres szintkülönbségek jelzik az esetlegesen itt rejtőző barlangokban rejlő potenciált.

A terület kutatását az 1970-es évek közepétől a hegytetőre telepített szovjet helyőrség sokáig /1990.-ig/gátolta, ennek ellenére mára már több jelentős méretű barlangot ismerhettünk meg itt, elsősorban az egykori Vértes László Karszt és Barlangkutató Csoport jóvoltából. Mostanság mi szemezgetünk vele, de a feladat nagysága egyelőre még visszatart.

A Kis-Gerecseiterület barlangjai

A Nagy-Gerecse északi oldalán találhat júra korú vörös mészkőből felépülő kis plató már eleink figyelmét is felkeltette. A szinte teljesen exhumálódott kb. 1 km2.-nyi karsztterület néhány mélyedésének megbontására 1975-ben került sor. A feltáró munka eredményeként tárult fel a Júra-zsomboly, illetve a közelében található Tűzköves-zsomboly is. Mindkét barlang teljes egészében júra kőzetpadokban alakult ki, a Júra-zsomboly iker aknái kb.40 ill. 50 m mélységig a Tűzköves aknája 15-20 m mélységig hatol a mélybe.

A barlangok olyan vetősíkok mentén alakultak ki, melyek képesek voltak a Nagy-Gerecse oldalából lefolyó áradmányvizek elvezetésére. Az aknákban nem csak a korrózió formáit, de eróziós barlangképződésre utaló nyomokat is találhatunk. Genetikáját tekintve erősen hasonlít a mai magashegyi barlangokhoz, és ez különösen annak fényében hihető, hogy az északi kitettségű hegyoldal a pleisztocén egyes hosszabb szakaszában akár tartósan a hóhatáron is lehetett.

A hegyoldalban a júra és triász réteghatár pontosan behatárolható és ennek fényében illetve a Júra-zsomboly Nagy-aknájának mélységét ismerve feltételezhető, hogy e 40 méter mélységű meghökkentő méretű akna ma csak azért nem éri el a triászt, mert az aljában 2-4 méternyi behullott törmelék található. Vajon mi lehet azon a ponton ahol ezek a nagyméretű egykor vízvezető aknák elérik a triász rétegsort??

Ha az enyhén észak felé dőlő triász padokat vizsgáljuk a triász-júra határon (ott ahol a hegyoldalban a felszínre bukkannak), akkor kisebb-nagyobb vízjáratokat -roncsbarlangokat- találunk. Legalább is érdekes feltételezés lehet, hogy a Júra-zsombolyban egykoron beömlő víz, a dachsteini mészkő enyhe dőlésű padjai mentén folytatta útját és alakította ki ezen üregeket.

E hipotézis igazolására a Kis nyelő aknájának alján folytatott bontás lenne a legalkalmasabb. Az itt tapasztalható kisebb akna keresztmetszet és az egyszerű helyben depózhatóság, esélyessé teszi a kb. 6-10 méterrel mélyebben található réteghatár elérését. Más kérdés, hogy a feltáráshoz egy gyakorlott technikailag képzett nagyobb létszámú csapatra lenne szükség.

A feltáró munka során figyelembe kell venni a barlangban tobzódó (mindent és mindenkit legúanózó) nagyszámú denevér kolóniát, mely miatt a barlangban a kutatást csak nyári időszakra lehetne szervezni. A Tűzköves-zsomboly genetikája teljesen azonos a Júra-zsombolyéval, bejárata alatti nagyobbacska termében azonban jelentős mennyiségű felszínről származó kitöltés található, minek folytán az itteni (70-es évekbeli) kutatás sajnos agyagba fulladt.

A Kis-Gerecse térségében ma kb. 10 kisebb üreget is ismerünk melyek azonban csak kataszteri jelentőséggel bírnak. A területen található számos inkább kisebb, mint nagyobb karsztos mélyedés közül mindössze egy lehet a feltáró kutatás szempontjából érdekes. A Kis-gerecsei víznyelő barlangjaként ismert júra közetben kialakult egykori víznyelő bontását egy a teljesen szálkőfalú aknába szorult teljes szelvényű, szélesvásznú kőzettömb akadályozza. Ha lesz egy kis időm rá, ez a helyzet változni fog…

A Nagy-Gerecse keleti oldalának üregei

A hegytömb keleti oldalának meredélyeiben a Közhiteles Barlangnyilvántartás szerint 23, szerintem legalább 31 üreg ismert. Ezek közül a Héreg feletti Fehér-kői 4 sz. barlang a leghosszabb 47 m.-es hosszával. Mind a hegyoldalban található, mind a hegylábra támaszkodó –szintén triász kőzetekben található Kajmát barlangjai csak kataszteri jelentőséggel bírnak, többségük a hegyrög kiemelkedése vagy lepusztulása során felnyílt roncsbarlang.

Persze, az is lehet, hogy tévedek /már most szólok, hogy soha nem fogom elismerni/hiszen e barlangok közül a Gerecsei TV toronytól délre kb. 550 m magasan nyíló Sas-lik kivételt képezhet mivel ennek genetikája legalább is kérdéses. E néhány méter hosszban megismert üreg inkább tűnik egy felszakadt zsomboly nyílásnak, mint egy szokásos hegyoldali lyuknak.

Juhász Marci véleménye szerint, a hegyoldalban található 25 m hosszú Mese-barlang kuszodája egy egykori vízjárat, melynek kitöltéséből 1977-ben alsó-pleisztocén csontleletek kerültek elő. A legutóbbi időszakban Ákoska által nem nevesített, titkos budapesti kutatók szintén a keleti oldalon egy huzatoló lyukat fedeztek fel, melyet meg is bontottak. Kíváncsian várom a fejleményeket…

A Nagy-Gerecse déli és nyugati oldalában csak néhány szintén kataszteri jelentőségű üreg ismert.

A Nagy-Gerecse tető zónája

Feltárási szempontból a hegytetőn található mintegy 3 km3.-nyi plató karsztos mélyedéseinek kutatása hozhatna áttörő eredményt. Egyrészt ma úgy tűnik, hogy a plató fedettsége nem túl jelentős, másrészt a vertikális potenciál itt a legnagyobba Gerecsében. Kőzettanilag ezen a helyen legalább 400-500 méter vastagságú karsztosodásra alkalmas dachsteini mészkővel „állunk szemben.”

A környező síkság (gondolom ez az erózió bázis) legalább 300-400 méterrel mélyebb helyzetben van, a karszt vízszintig a kb. 450 m hely lenne a barlangok számára. A platón jelenleg 3 barlang ismert. Mindhárom feltáró munka eredményeként egy karsztos mélyedés aljából indított kutató akna kihajtásával tárult fel A Lovas-barlang 6-8 m mélységű barlang volt. 1976.-ban majd 1990.-ben lett kibontva. Feltáró kutatását. A feltáró Gerecse Barlangkutató Egyesület nem ítélte reménytelinek. Beomlott.

A Laktanya melletti töbör barlangja szintén néhány méter mélységű barlangocska mely szűkületben végződik. Bejárata kútgyűrűvel lett biztosítva.

A Legyes-barlang a Gerecse-tető jelenleg legmélyebb barlangja. Kb. 35 m mély és 60 m hosszú. Néha huzatol is. Szerintem igen jó feltárási pont, bár a végpontja most éppen beszűkülőben van, de mint tudjuk e problémakör áthidalása ma már lehetséges.

A barlangot a Gerecse Barlangkutató Egyesület vájta ki az agyagból és kőzettörmelékből. A munka során sok kitöltésmentes szakaszt is harántoltak, de sajnos a hely úgy tűnik kifogott rajtuk. Értem miért! Mély, sáros, hideg, sok ember kell a bontáshoz… Sajnos térképét nem mellékelhetjük, mert nincs.

A platón található további kb. 5-10 jelentős karsztos mélyedésben nem folyt még feltáró munka.

Szóval hajrá, ha nem is szűz terület, de még alig-alig feltárt.

>>> Ugrás a lap tetejére <<<